Irányító és ellenőrző szervezetek

A magyar levéltárügy irányításáról. • 1957.04.21 [1957:27. tvr. = Magyar Közlöny 1957/46.]

1957. évi 27. számú törvényerejű rendelet a magyar levéltárügy irányításáról.

44) 1. §. A magyar levéltárügy közvetlen irányítása a művelődésügyi miniszter feladata. 2. §. A levéltárakról szóló 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelettel létesített Levéltárak Országos Központjának önálló hatósági jellege megszűnik és a Művelődésügyi Minisztérium szervezeti egységeként folytatja működését. 3. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelet a fentieknek megfelelően módosul, a Levéltárak Országos Központja felügyeletének rendezéséről szóló 1955. évi 32. számú törvényerejű rendelet pedig hatályát veszti. (2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik. 1957. évi 28, számú törvényerejű rendelet az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről.45

) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megvizsgálta a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről szóló 1950. évi 25. számú és az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló 1952. évi 4. számú törvényerejű rendeletek végrehajtását. Ennek alapján a házingatlanok állami tulajdonba vételével kapcsolatos kérdések végleges rendezése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli: 1. §. (1) Az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) alapján állami tulajdonba vett azokat a házingatlanokat, amelyek a Tvr. hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobából állottak, az érdekeltek kérelmére mentesíteni kell az állami tulajdonbavétel alól. (2) Mentesíteni kell az állami tulajdonbavétel alól az érdekeltek kérelmére a több személy osztatlan közös tulajdonában volt házingatlan tulajdoni hányadát is, ha az a Tvr. hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobának felelt meg. (3) A mentesítés nem terjed, ki a Tvr. 1. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján állami tulajdonba vett ingóságokra. 2. §. A közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről szóló 1950. évi 25. számú törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján állami tulajdonba vett azokat a házingatlanokat, amelyek az említett törvényerejű rendelet hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobából állottak, az érdekeltek kérelmére mentesíteni kell az állami tulajdonbavétel alól. 3. §. (1) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól annak a házingatlana (tulajdoni illetősége) : a) aki tőkés, illetve egyéb kizsákmányoló volt, vagy aki a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomói közé tartozott; b) aki az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megsértésével vagy kijátszásá") Kihirdetés napja: 1957. április 21. •'•') Kihirdetés napja: 1957. április 21. val külföldre távozott és az 1957. évi március hó 31. napjáig az ország területére nem tért vissza, sem hazatérési szándékát a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti hatóságának vagy hazatelepítéssel megbízott hivatalos szervének az 1957. évi március hó 31. napjáig nem jelentette be vagy bejelentette ugyan, de a jelen törvényerejű rendelet 7. §-ában megállapított időpontig, illetőleg ha kiskorú, 18. életévének betöltését megelőzően nem tért vissza; c) aki valamely érvényben levő államközi egyezmény rendelkezései folytán kártalanításra nem tarthat igényt; d) aki állami tulajdonba vett házingatlanáért kártalanításban részesült. (2) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól az a házingatlan (tulajdoni illetőség), amelyet a) állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv használ; b) időközben eladtak, más részére csereingatlanként juttattak, vagy lebontottak. 4. §. A jelen törvényerejű rendelet alapján ugyanazon személy részére összesen két, egyenként legfeljebb hat lakószobás házingatlan (tulajdoni illetőség) mentesíthető. 5. §. (1) A dolgozók szövetkezeti társasház és családiház építkezéseinek támogatásáról szóló 2.012/1950. (VI. 10.) számú minisztertanácsi határozat hatálybalépését megelőző időben alapított házszövetkezetek tulajdonában állott, a Tvr. alapján állami tulajdonba vett házingatlanok telekkönyvi betéteit a társasház tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvény 3. §-a szerinti betétekké kell átalakítani. (2) A telekkönyvezéshez szükséges okiratokat (tervrajzokat, alapító okiratot, stb.) a fővárosi kerületi, városi kerületi, a járási, illetőleg a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve készítteti el. A telekkönyvi hatóság — a szakigazgatási szerv megkeresésére .— az állam tulajdonjogát az albetétekben bejegyzi. (3) Az érdekeltek az állami tulaj donbavétel alóli mentesítést a jelen törvényerejű rendelet 1—3. §-ai alapján kérhetik. 6. §. (1) A Tvr. alapján állami tulajdonba vett azokra a házingatlanokra vonatkozóan. a) amelyeket az 1924. évi XII. törvény szerint társasházzá kívántak átalakítani és az erről szóló alapító okiratot a 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. számú rendelet hatálybalépését megelőzően valamely hatóságnál bemutatták (pl. illetékkiszabás, gyámhatósági jóváhagyás végett) vagy b) amelyeknek társasházzá történő átalakítására irányuló kérelmek a telekkönyvi hatósághoz beérkeztek, de a 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. számú rendelet hatálybalépése folytán elintézést nem nyertek, a telekkönyvi hatóság az eljárást folytassa le és a tulajdonjogot az albetétekben — az alapító okiratoktól eltérően — az állam javára jegyezze be. (2) Az érdekeltek az állami tulajdonbavétel alóli mentesítést a jelen törvényerejű rendelet 1—3. §-ai alapján kérhetik. 7. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet alapján