Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

A kerületi levéltárak gyűjtőköre és székhelye; szakvélemények. • 1951.10.06-1951.12.12 [1610-K140-3/1951 LOK = MOL XIX-I-18-a]

-2-részletek kivitelezésénél mindenkor és feltétlenül ki kell indulni, nem pedig a polgári korszak levéltári szolgálatában regisztrálható kezdeményező kérdés—feltevésekből, amelyek egy a haladás vonaláról leszakadt halódó világban, merőben más jellegű s igy az életképes magot sem fogó kulturszükségletek talaján —minden jobb sorsra erdemes mivoltuk ellenére is— eleve meddőségre voltak kárhozt^tva.Igy értékelve a szóbanforgó törvényerejű rendeletet, a kerületi levéltárak csak úgy foghatók fel, mint egy két síkon rétegeződő, de egységes, az ország egész területét behálózó és a társadalmi lét egészét átölelő levéltári (intézet-) hálózatnak az egymást kiegészítő elemei#— A rétegeződés egyik sikja a felsőbbfoku kormányzat, illetőleg az országos jellegű hatóságok, intézmények és szervezetek. A másik az alsóbb fokú közigazgatás és a különböző helyi jellegű hatóságok, intézmények, szervezetek.

Az országos levéltári hálózat megfelelő intézetei az első sikon a *agyar Országos levéltár, illetőleg a haderő és az ezzel kapcsolatos katonai igazgatás szektprában —de itt mindkét sikot egybefogva- a Honvéd Levéltár, — ,a másikon pedig a felállítandó állami kerületi levéltárak, sldolog természeténél fogva területileg elhatárolt illetékességi, működési körzetekkel* (Miután a levéltári szolgálatnak az idézett rendelettel meghatározott feladatkörébe beletartozik az irattermelő hatóságok irattárainak a nyilvántartása és figyelemmel kisérése is, a tervezetben használt „gyűjtési" kerület megjelölés helyett a működési, illetékességi körzet megjelölés szabatosabbnak mutatkozik.)

A működési, illetékességi körzetek elhatárolása kétségkívül csak a mai élő közigazgatási beosztás, az uj tanács-szervezetü megyék szerint valósítható meg, amint ezt végeredményben a tervezet is teszi. Mert hiszen a múlt mellett a jelenben termelődő iratanyag átvételére is rendelve, az uj levéltári intézetek mindenkor a legszorosabb kapcsolatban allanak az élő közigazgatással, amelynek szerves alkotórészei. Működési körzeteik is tehát csak ezzel összhangban határolhatók el.

Ami magát a területi beosztást, illetőleg a felállítandó kerületi levéltárak számát illeti, ujabb meggondolás tárgyává volna teendő, hogy nem volna-e a javasoltnál nagyobb mérvű összevonás megvalósítható.- Ennek révén ugyanis az esves IlllMtg külön—

*