Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Szálkai Tamás: Az első országos levéltáros egyesület alapszabályai. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 78-82.
Szálkái Tamás „mozgalmában,”7 amely elsősorban a levéltárosok végzettségének megfelelő bérkategóriába kerülését szorgalmazta.8 7 A Levéltárosok Lapja és Osváth levelezése alapján a kortársak egyaránt mozgalomként értékelték a folyamatot. 8 OSVÁTH LAJOS: A vármegyei tisztviselők, főként a levéltárnokok fizetési joko^ati beosztása-rangosztályozása. Nagyvárad, 1911. 9 Közli 1911-ben. Uo. 11-16. 10 Osváth beszédének vázlata a budapesti levéltáros értekezleten, amin tizennégy törvényhatóság képviseltette magát. 1908. szeptember 8. (MNL HBML IV. B. 456/c. 1. d. Sz. n.) 11 MNL HBML IV. B. 456/c. 1. d. Sz. n. 12 Az ügy hátterében személyes ellentétek is feszültek. „Körlevél a levéltárnokokhoz” (1908. október 30.); Osváth Lajos levelének fogalmazványa Romhányi János Nyitra megyei fólevéltárnoknak (1908. november). MNL HBML uo 13 Lásd Alapi Gyula fentebb idézett írását, levéltárosok Tapja. 1913. 1. sz. 5. 14 Minimális eltérések tapasztalhatóak, de pl. kikerült az Osváth-féle tervezetből az évenkénti vándorgyűlés gondolata. A Törvényhatósági Levéltárak Országos Egyesületének alapszabályai, levéltárosok lepj a. 1913. 1. sz. 2-3. 13 MNL HBML IV. B. 456/c. 1. d. Sz. n. Osváth már 1904-től különböző formákban szorgalmazta az országos összefogást: memorandumot szerkesztett,9 részt vett továbbá a tisztviselők fizetésével kapcsolatos előterjesztések elkészítésében és javasolta, hogy a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületén belül alkossák meg a „vármegyei levéltárnokok alosztályát”, hiszen annak vezetői között miniszteri tanácsosok, főispánok és más magas rangú tisztviselők is vannak.10 Miután az alosztály! szintű szervezet nem valósult meg, 1908-ban megfogalmazta a Vármegyei Levéltárnokok Országos Egyesületének — amelynek elnöke volt — alapszabályait.11 Az egyesület azonban nem működött, legalábbis erre utal Osváth körlevele a „kartársaknak,” amiben panaszolja, hogy „egyesületünk még ma sincs sehol és így sem az erkölcsi nimbus, sem az anyagi erő nem áll rendelkezésre. ” Keserűen jegyzi meg, hogy „kartársaim nagyobb része annyira közömbös ügyünk iránt, hogy még egy 5 filléres levelező lapon való értesítést sem küld”, mint például az egyesület alapszabályánál is történt.12 Néhány évvel később KoncgMkos debreceni főlevéltáros szervezési munkája révén a városi levéltárak is csatlakoztak a mozgalomhoz, hogy „jogos törekvéseiket és közös érdekeiket megóvják és győzelemre vigyék.^5 Ennek eredményeként 1912. szeptember 5-én a levéltárosok országos értekezlete előkészítő bizottságot küldött ki Alapi Gyula (Komárom megye), Koncz Ákos (Debrecen), Kungl Károly (Szabadka), Miskolcgy-Simon jános (Nógrád megye), Molnár Mihály (Hódmezővásárhely) és Pop ovi Is Sebő (Bács-Bodrog megye) részvételével. A következő napon hivatalosan is megalakult a Törvényh ató sági levéltárosok Országos Egyesülete. Osváth tervezetének „egybevetésével és módosításával” megalkotott alapszabályait a Levéltárosok Lapja első számában közölte 1913-ban.14 A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára őrzi Osváth Lajos hagyatékát, amiben megtalálható az első tervezet szövege, amelyet betűhív formában, az eredetiben aláhúzással jelölt kiemelések megtartásával közlök:15 79
