Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Mózessy Gergely: A magyarországi egyházi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései. LSZ 61. (2011) 2.

Mó^essj Gergely zak javára döntött.) Vélelmezhetjük azonban, hogy a pályázati keretösszeg a 2003-2009 közti időszakban is messze a törvényi minimum alatt került megállapításra. b./ Súlyosabb probléma ennél, hogy 2010-ben a minisztérium - nyilvánvaló törvénysértést elkövetve — ki sem írta a pályázatot. Sokáig egy a korábbi pályázati keretek alig harmadát jelentő összeg egyszeri intézményi támogatásként való szétosztását ígérte a kormányzat, amelyhez még szakmai javaslatokat is bekért az egyházi levéltárosokat tömörítő szakmai szervezettől - de ebből nem lett semmi. 2011-ben sem írt ki a szaktárca pályázatot, ismételten szembe menve a levéltári törvény idézett helyével. Ezúttal is iratrendezési céllal szétosztott eseti támogatást ígér helyette — amelynek pénzre váltására e sorok írásakor garanciát nem látni. A helyzet azért roppant problematikus, mert miközben egyfelől az állam saját törvényi kötelezettségeit nem teljesíti, másfelől a szakfelügyelet útján a levéltárak ellenőrzését végzi. Ez némely intézményvezetőben és fenntartóban — teljes joggal - szült elégededenséget. Jogász szakértők szerint egy állam a nyilvános magánlevéltári támogatás elmaradása miatt egy próbaperben könnyedén elmarasztalható lenne. Szakmánk azonban kicsi — így senki nem vállalja egy ilyen per megindításának ódiumát, attól tartva, hogy később a pályázatokon az általa képviselt intézmény szenvedne kárt. A per is vélhetően sokáig elhúzódna, nem orvosolná tehát az akut működési zavarokat. A levéltárfenntartók számára pedig a kieső tétel nem akkora, hogy azért harcba szálljanak. (A teljesség igénye miatt meg kell említenünk, hogy „egyházi kulturális rendezvények támogatására" a miniszteriális költségvetésben van egy sor. A levéltári világ — jellege szerint — azonban csak alig-alig részesedhet abból.) 1. 4. További pályázati lehetőségek Az egyházi levéltárak indulhatnak azokon a pályázatokon, melyeken a szakma más intézményei is. Helyzetük azonban, mint minimális létszámmal dolgozó intézményeknek, roppant sajátos. Egyfelől a pályázati vállalásból végzett munkák gyakorta és érezhetőbben hatnak károsan az alapfeladatok ellátása esetében, mint a nagyobb civil intézményeknél. Felelősséggel kell tehát meggondolni, milyen megterhelést vállalhat egy egyházi levéltár. Másfelől e közegben fajlagosan sokkal nagyobb megterhelést jelentenek a pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív terhek -ugyanakkor a bürokratikus formaságok alóli mentesítésekkel (pl. jogi dokumentáció benyújtása) nem élhetnek az egyházi levéltárak olyan mértékben, mint a civil szféra intézményei. E helyzeti adottságok miatt - de szakmai beidegződöttségek, és az érdekérvényesítő képesség hiányosságai miatt is — a közös szakmai pályázatokon jelenleg nem indul egyenlő eséllyel egy egyházi és egy civil levéltár. Ez a tapasztalat az NKA pályázataival éppúgy, mint a fogyatkozó önkormányzati és alapítványi pályázatokkal; vagy az uniós pályázatokkal is — melyek amúgy alig érintették a levéltári szakterületet. Fentiek miatt — amennyiben erre lehetőség és forrás nyílik - megfontolandó kifejezetten az egyházi levéltárak számára kiírandó pályázatok megfogalmazása. Különösen fontos volna a nyilvános magánlevéltári pályázati támogatás folyamatos működtetése, hiszen ez a forrás alkalmas volna az egyedi igények figyelembevételére és kielégítésére. 58