Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Gyenesei József: Új levéltári részleg Baján. LSZ 59. (2009) 1.

Gyenesei József rendezése, valamint alapleltárának elkészítése a közigazgatás-történeti szempontok figyelembevételével indult meg Pécsett a következő években. A hivatalszervezet változásainak megfelelően Baja város levéltári anyagát főcsoportokba, azokon belül pedig sorozatokba sorolták be.5

A bajai helytörténészek számára segítséget jelentett, hogy az iratok kutatásához nem feltédenül kellett hosszú utazást megtenniük Pécsre, hiszen amennyiben igény volt rá, a bajai Türr István Múzeum kikölcsönözte a kutatók számára szükséges raktári egységeket. A bajai anyagnak a Kecskeméti Állami Levéltár felújított Klapka utcai épületébe — ezúttal közúton — történő átfuvarozása 1966 szeptemberében kezdődött meg.6

Az intézményünk nem hivatalos krónikáját tartalmazó História Domus leírása szerint pénzügyi okok miatt csak 120 iratfolyóméternyi mennyiséget sikerült az ősz folyamán áttelepíteni, így a költöztetés végül 1967 végéig elhúzódott.7

Vélhetően a szállítás egyszerűbbé tétele érdekében a köteteket különválasztották a csomókban lévő iratanyagoktól, és minden egyes raktári egységet folyamatos sorszámmal, úgynevezett „kékszámmal" láttak el. Az átadási jegyzék alapján összesen 2185 kötet és 5731 csomó került ekkor Kecskemétre.8 Baja múltját illetően más közlevéltárak irategyütteseiben is találhatók adatok, információk, de értelemszerűen ezek leggazdagabb tárát a település levéltárának árvizet, tűzvészt, gondatlan selejtezést „túlélt" anyagában lelhetjük fel. Ezek az iratok a történeti forrásoknak valóságos kincsestárát nyújtják a helytörténészeknek, akár összefoglaló várostörténettel, akár részproblémával foglalkoznak. A fenti megállapításokat a Baja város levéltáráról 1965-ben kiadott ismertetőben olvashatjuk, az iratok forrásértékéről szóló rövid fejezetben, amelyhez a szerző, Kopasz Gábor, a bajai levéltár egykori vezetője még a következőket is hozzátette: „A hatalmas iratanyag túlnyomó részben a különböző városigazgatási szervek működése során keletkezett. Nemcsak a városi közigazgatás történetét, fejlődését tárja elénk, hanem egész Baja város történetére, társadalmi, gazdasági életére, ipari és kulturális fejlődésére vonatkozó elsődleges adatokat tartalmaz a török uralom megszűnése utáni időktől napjainkig. Kutathatunk munkásmozgalmi és családtörténeti adatok után, s találunk forrásanyagot a Baja környékén fekvő helységekre is. Az utóbbinak különösen nagy a jelentősége, hiszen a volt Bács-Bodrog megyei levéltár egész anyaga a legrégibb időktől 1944-ig bezárólag Zomborban maradt."9 Való igaz, hogy a közigazgatás-történet iránt érdeklődők, illetve a városfejlődés kutatói a fennmaradt iratanyagokban sok adatot találhatnak a 18—19. századi városigazgatásról, a szabad mezővárossá, illetve törvényhatósági jogú várossá alakulásról, az 1918—1921 közötti szerb megszállás és a városi tanács budapesti működésének időszakáról, Baja megyeszékhellyé válásáról, valamint az azt követően megvalósult és elmaradt fejlesztésekről. A levéltári anyagban számos értékes gazdaságtörténeti forrás is található Baja úrbéri viszonyaival, céhes iparával, virágzó szőlőtermelésével, posztó- és gyapjúgyárával kapcsolatban. Az iratokból információkat nyerhetünk a település történetének fontosabb eseményeiről, így pl. az 1840. évi nagy bajai tűzvészről, vagy az úgynevezett Duna—Tisza—Körös közi transzverzális műút 5 Az iratokat közigazgatási, rendészeti, árvaszéki, gazdasági, bíráskodási és egyéb elnevezésű főcsoportokba sorolták be. 6 BKMÖL XXXIV. 1. 618/1966. lt. sz. 7 A Bács-Kiskun megyei Közlevéltár (1953-tól Kecskeméd Állami Levéltár) történetének legfontosabb eseményeit Leidecker Jenő levéltár-vezető kezdte naplószerűen rögzíteni 1952-től az intézmény História Domusában, majd a munkát utóda Balanyi Béla igazgató folytatta egészen 1973-ig. A több mint kétszáz oldalas kötet színes díszítőelemeit, valamint a levéltár történetét képekben „elbeszélő", úgynevezett Naposoldal rajzait szintén Balanyi készítette. 126. 8 BKMÖL XXXIV. 1.618/1966. lt. sz. 9 KOPASZ, 1965.49-50. 56