Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Zsidi Vilmos - Molnár László: AZ egyetemi levéltárak hazai kialakulása, fejlődése LSZ 58. (2008) 2.

ZSIDI VILMOS - MOLNÁR LÁSZLÓ AZ EGYETEMI LEVÉLTÁRAK HAZAI KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE1 Az előzmények Az első magyar egyetemek alapítása ugyan egybeesik Közép-Európa legfontosabb univerzitásainak létrejöttével, de a történelmi körülmények különbözősége miatt, a középkori magyar egyetemek rövid működés után megszűntek, így folyamatos egyetemi dokumentumokkal a magyar felsőoktatás múltjáról csupán a 17. századtól rendelkezünk. Az 1635-ben alapított nagyszombati, majd a budapesti tudományegyetem egész 1872-ig az egyetlen hazai univerzitás volt, így egyetemi levéltár elsősorban német mintára itt alakulhatott volna. Az 1872-ben létrejött kolozsvári tudományegyetem fél évszázados működés után a mai határokon kívülre került és vele közel egyidős budapesti Műegyetemen is csak lassan gyűlt fel akkora iratanyag, hogy levéltár alapítása egyáltalán szóba kerüljön. A vidéki tudományegyetemeken, valamint a kisebb szakegyetemeken és főiskolákon, amelyeknek többsége — Selmecbánya, Sopron, Mosonmagyaróvár kivételével — a dualizmus idején alakult, a levéltári anyaggal való foglalkozás csak a 20. század utolsó harmadában vált égető problémává. Mindezek alapján érthető, hogy az első levéltáralapítási tervet 191 l-ben dolgozta ki Békefi Rémig professzor, a budapesti tudományegyetemen, de javaslata talán a bekövetkezett első világháború miatt is, nem kapott nagy visszhangot. Sajnálatos, hogy 1935-ben a budapesti egyetem alapításának 300 éves évfordulóján sem alakult levéltár, már csak azért is, mert így az univerzitás iratai 1950 után nem kerültek volna a Magyar Országos Levéltárba.. így az odakerült iratok 1956 őszén a Levéltár égésekor elpusztultak és a magyar egyetemi levéltárügyet óriási kár érte. Az első egyetemi levéltárak A bekövetkezett pusztulásnak egyetlen pozitív következménye az volt, hogy 1958-ban a megmaradt iratok összegyűjtésével megalakult az első magyar egyetemi levéltár a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A kicsiny intézmény sokáig egyedül és kezdetleges körülmények között működött, s ez a helyzet csak az 1970-es évek elején kezdett megváltozni. Szinte egy időben indult újabb iratbegyűjtés, valamint nagyobb szabású rendezési és feldolgozási munka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, а budapesti Műegyetemen, Miskolcon és Sopronban. Több helyen levéltári részlegek alakultak az egyetemi könyvtárak keretében, előkészítve a hivatalos levéltárrá válás folyamatát. Megjelent az első egyetemi levéltári repertórium is 1975-ben. E munkálatok eredményeként 1982-ben szaklevéltár alakult a Miskolci Egyetemen, majd 1983-ban ugyanezt a rangot kapta meg a régóta létező ELTE Levéltára, 1984-ben pedig a Soproni Egyetemen jött létre miniszteri jóváhagyással egyetemi levéltár. A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas években több más egyetemen is újabb levéltárrendezési munkák kez-1 A cikk SZÖGI LÁSZLÓ: Az egyetemi levéltárügy és a Egyetemi levéltárak Magyarországon című írásának felhasználásával készült. In Egyetemi Levéltárak Magyarországon. Szerk: MOLNÁR LÁSZLÓ-ZSIDI VILMOS. Budapest, 2002. (Továbbiakban: Egyetemi levéltárak) 8-14. 13