Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról. • 2003.01.14 [2003:III. tv. = Magyar Közlöny 2003/4.]

2003. évi III. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról* Az Országgyűlés hozzá kíván járulni az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Erre tekintettel az érintettek információs önrendelkezési jogának garantálása, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében — figyelemmel a Magyar Köztársaság szuverenitásához és alkotmányos rendjének garantálásához fűződő alkotmányos érdekre, valamint a jogállam nemzetbiztonsági érdekeire — iz Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed azokra az iratokra és adatokra, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben a) a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál vagy b) a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a „titkos", illetve a „szigorúan titkos" állományú munkatársaival kapcsolatban, * A törvényt az Országgyűlés a 2002. december 23-i ülésnapján fogadia cl. c) illetőleg az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkeztek és irattári anyagába tartoztak. (2) E törvény alkalmazásában: 1. irat és nyilvántartás (a továbbiakban együtt: irat): a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ánakc) pontjában meghatározott irat; 2. érintett: minden olyan természetes személy, akinek személyes adata az Álambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) kezelésében levő iratokban bármilyen jogcímen szerepel; 3. megfigyelt személy: az a természetes személy, akiről az 1. § a) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek; 4. hivatásos alkalmazott: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ideértve a „titkos" és a „szigorúan titkos" állományú munkatársakat is; 5. hálózati személy: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek számára titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentést adott, vagy ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült; 6. operatív kapcsolat: az a személy, akit az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek „társadalmi kapcsolatként" vagy „alkalmi kapcsolatként" tartottak nyilván; 7. harmadik személy: a 3—6. pont alá nem eső más természetes személy, akiről az 1. § (1) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek adatokat kezeltek; 8. hozzátartozó: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság, illetve az élettársi közösség az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az cgyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér;-9. tudományos kutató: az a személy, aki rendelkezik az Ltv. 23. § (2)—(3) bekezdésében szabályozott kuratórium által kiadott kutatási engedéllyel; 10. kérelmező: az érintett, a tudományos kutató és az 5. § szerint az adatokat megismerő személy; 11. anonimizálás: a személy és az adat közötti kapcsolat felismerését kizáró technikai eljárás; 12. nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjában meghatározott érdek; 13. közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vaev alakította.