Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete, 1950–1968: rövid áttekintés. • 1991. [LSZ 1991/4. 53-71. p.]

a tervek szerint 1961. április l-jén kezdte volna meg működését, s jogilag kormányhatározattal kívánták létrehozatni. Az 1969-es levéltári tvr-rel már igen sok hasonlóságot mutatott az a tvrtervezet, amely 1962-re készült el. A tervezet „népünk politikai, jogi, gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális jelentőségű levéltári anyagának egészét (mind a Magyar Levéltári Fondot) kívánja védelemben részesíteni és a levéltárak őrzésébe utalni". Lehetőséget teremt arra, hogy az illetékes levéltár kiküldöttje az érintett állami szerveknél, szövetkezeteknél, egyesületeknél és más jogi személyeknél az iratkezelés rendjét ellenőrizhesse. Ezek a rendelkezések azonban nem terjednek ki a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a felügyeletük alá tartozó szervek irattáraira. Az iratkezelés rendjét az érintett tárca vezetője a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben, az iratok selejtezésének és az irattárakban levő levéltári anyagnak a levéltárak részére történő átadásának rendjét az állami szervek esetén a Minisztertanács szabályozza. A nem állami szervek esetén a selejtezés módját a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben kell megállapítani.

76 Az állami levéltárak körébe az országos, a területi és a szaklevéltárak tartoznak. Országos levéltárat az MT szervezhet, ül. szüntethet meg. Az országos levéltárak az MM felügyelete alá tartoznak, élükre az MTA meghallgatásával kinevezett főigazgató kerül. A területi levéltárak igazgatóit az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a művelődésügyi miniszter hozzájárulásával nevezi ki. A területi levéltárak 1965. január 1-jéig a fővárosi, ill. a megyei tanácsok irányítása alá kerülnek. A miniszterek és az országos hatáskörű szervek szaklevéltárakat, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek országos központjai pedig levéltárakat alapíthatnak a művelődésügyi miniszter hozzájárulásával. Megemlítendő még, hogy az állami levéltárak működési területükön a nem állami szervek ügyvitelét is megvizsgálhatták volna. A tvr. hatálybalépését, a fent jelzett kivételtől eltekintve, 1962. július 1-jére tervezték.

77 7. Az állami területi levéltárak tanácsi irányítás alá helyezése A 2045/1967. (VIII. 8.) Korm. határozat egyes rendelkezéseinek végrehajtására került kiadásra a 112/1968. (MK. 3.) MM utasítás, amely hatályon kívül helyezve a 864—0111/1952. (KK 20.) KM és az azt módosító 106/1960. (MK 2.) MM utasítást, 1988. január l-jével, változatlan feladatkörrel, a területileg illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának irányítása alá és fenntartásába helyezte az állami területi levéltárakat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a miskolci és a sátoraljaújhelyi, Csongrád megyében a szegedi és szentesi, Győr-Sopron megyében a győri és a soproni levéltárak egyaránt megyei jelleggel, illetve szinten működtek tovább. A levéltárigazgatót a végrehajtó bizottság, az MM hozzájárulásával, nevezhette ki. A művelődésügyi miniszter fenntartotta magának azt a jogot, hogy csak az ő engedélyével legyen lehetséges tanácsi levéltár megszüntetése, összevonása, létesítése, továbbá székhelyének, gyűjtőterületének megváltoztatása, valamint az őrizetükben levő anyagnak más levéltárba való átadása.78 A területi levéltárak „tanácsosítását" azzal indokolták, hogy a helyi-területi szinten működő szerveknek, lehetőleg, a terület gazdáját megtestesítő tanácsok alárendeltségébe, fenntartásába kell tartozniuk. Megnehezítette a levéltárak átadását az a tény, hogy a kormányhatározat végrehajtásának kérdéseit szabályozó miniszteri utasítás csak 1968. február 1-jén jelent meg. Addigra egyébként a levéltárak átadása nagyrészt meg is történt. Ez azért okozott problémákat, mert a levéltárakat a tanácsok művelődés-63