Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete, 1950–1968: rövid áttekintés. • 1991. [LSZ 1991/4. 53-71. p.]

iratok mikrofilmeztetése, valamint a kész felvételeknek a LO-hoz való megküldése ; 2. A bádeni egyezmény X. szakasza alapján történő iratkölcsönzések gyors lebonyolításának elősegítése; 3. A magyar vonatkozású levéltári irategyüttesek felkutatása mikrofilmezés, illetve Magyarországra való kölcsönzés céljából. Az újrakezdés első évének eredményeképpen a Magyar Országos Levéltár filmtára majd 20 000 mikrofilmfelvétellel bővült. Elkészítés alatt állt további 8500 felvétel, s több mint 11 000 felvétel készült a Tiranai Állami Egyetem részére is.60

A magyar részről kért felvételek több mint a felét a MOL által évente összeállított igénylista képezte. Ezen kívül a LO-n keresztül közvetlenül is kértek az intézmények (elsősorban a Történettudományi Intézet), illetve magánszemélyek filmfelvételeket. A felvételeket a delegátus a filmezésre szánt ellátmány vagy az osztrák levéltárakkal fennálló filmcsere terhére készíttette el. A felvételek a MOL filmtárába kerültek. A filmezésre szánt ellátmány egyébként évi kb. 15 ezer felvétel elkészítését tette lehetővé.

61 Az ún. burgenlandi filmcsere 1963-ban pl. 12—14 ezer, a Staatsarchivval lebonyolított közvetlen filmcsere pedig kb. 3 ezer mikrofilmkockát eredményezett.62 1964-ben összesen 17 521 felvétel került haza63

, s ez az adat tekinthető a továbbiakban átlagosnak.64 5. Az 1956-os Levéltári Tanács 1956. november 30-án a LOK, a budapesti levéltárak és forradalmi bizottságaik vezetői, valamint a MOL forradalmi bizottságának egyes tagjai megbeszélést tartottak. A megbeszélésben az alábbi döntések születtek: 1. December l-jén véglegesíteni kellett minden levéltárban a november 3-án megválasztott forradalmi bizottságok összetételét. (Ahol ilyen bizottságokat nem választottak, ott is létrehozták azokat.) 2. A LOK vezetője mellett, az egész levéltárügy kérdéseit érintő kérdések tárgyalására, javaslattevő és tanácsadó testületként, Levéltári Tanács létrehozását határozták el. A tanácsba — a tervek szerint — a MOL 6, a LOK és a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2—2, a KGL és a Budapesti 2. sz. Állami Levéltár 1—1 főt, és az összes többi levéltár 9 tagot delegált. A tanács főbb feladatai lettek: — elvi (általános elvi és módszertani), — szervezeti, — a tudományos dolgozók státusügyi, valamint — a Levéltárak Tudományos szervezetének és ügyrendjének kidolgozásával kapcsolatos kérdésekkel való foglalkozás. Jóváhagyás végett a Levéltári Tanács létrejöttét bejelentették a Minisztertanács titkárságának. A november 30-i tanácskozáson részt vett a Belügyminisztérium képviselője is, aki megígérte, hogy igyekszik a BM támogatását megszerezni a levéltárak egyes problémáinak vagy feladatainak megoldásához. Egyben jelezte, ha a LOK, illetve a levéltárak működésében olyan jelenségek észlelhetők, amelyek a belügyi tárca érdekeit sértik, akkor „nyíltparancsának megfelelően szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megteszi".65 A Levéltári Tanács december 4-i, alakuló ülésén elnökévé Wellmann Imrét, alelnökévé: Komjáthy Miklóst, titkárává pedig Vörös Károlyt választotta. A tanács még december 18-án, 1957. január 15-én és 30-án tartott üléseket, nagyrészt személyi kérdésekkel foglalkozva, majd működését beszüntette „tekintettel arra, hogy felsőbb hatóságok is ezt a véleményt fejezték ki".66 60