Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete, 1950–1968: rövid áttekintés. • 1991. [LSZ 1991/4. 53-71. p.]

ügy kialakítása felé vezető úton."

2 Mindez természetesen csak a Szovjetunió példájának és tapasztalatainak felhasználásával valósulhatott meg — olvashatjuk a LOK egy 1950-ben készült feljegyzésében.

3 A fentiekben jelzett témával, de nem az idézetekben megfogalmazottak szellemében kíván ez a dolgozat foglalkozni, átfogó képet és rövid áttekintést adni a magyar levéltárügy szervezetének 1950 és 1968 közötti korszakáról. 1. A Levéltárak Országos Központja, a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya A levéltári tvr. 1. §-a szerint: „A történeti fejlődés írott emlékeit, — mint a magyar társadalom fejlődésére vonatkozó értékes forrásanyagot — a jelen törvényerejű rendeletben meghatározott módon fokozott védelemben kell részesíteni és azokat a kutatás számára hozzáférhetővé kell tenni." Az említeti feladatok ellátására hozták létre a tvr. 3. §-ának (2) bekezdése alapján, a vallás és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt a Levéltárak Országos Központját. A LOK tudományos irányítás szempontjából a Magyar Tudományos Akadémia alárendeltségébe került.4

A LOK főbb feladatai lettek: a köz- és magánlevéltárak irányítása és felügyelete, közreműködés a levéltári és irattári vonatkozású jogszabályok előkészítésében, javaslattétel a levéltárak személyi vonatkozású kérdéseiben, külföldi szervezetekkel szemben a magyar levéltárak egyetemének kizárólagos képviselete.6

A LOK működését az 1610— 26/1950. (VIII. 8.) VKM-rendelet hatálybalépésének napján, tehát 1950. augusztus 8-án kezdte meg. Egyidejűleg az 1947. évi XXI. tc.-vel létrehozott levéltárak országos főfelügyelőjének állása megszűnt. „A Levéltárak Országos Központjának közvetlen felügyelete alá rendelt Magyar Országos Levéltár és az állami kerületi levéltárak az eddig teljesen széttagolt helyzettel szemben egységes, központi szakmai irányítás alatt álló szervezetet jelentenek. Hyen szervezet a kapitalista államokban teljesen ismeretlen, s csak a szocialista vagy a szocializmust építő társadalomban jöhet létre." — írta Borsa Iván.6 A „szocializmus eredményeképpen" létrejött LOK megszervezésével Mérei Gyulát, a levéltárak országos főfelügyelőjét bízták meg. A LOK szervezése már a hivatkozott VKM -rendelet kihirdetése előtt, augusztus l-jén elkezdődött.7 Borsa Ivánt, az OL addigi osztályvezető-helyettesét, Mérei Gyula utódát 1950. október 5-én bízta meg a miniszter a LOK vezetéseved.8 Az első problémák az új közigazgatási rendszer, a tanácsok létrehozásához kapcsolódtak. Az első tanácstörvény végrehajtására kiadott 160/1950. (VI. 14.) MT rendelet előírásaira hivatkozva, a megyei tanácsok a levéltárosokat, a hagyományokat átvéve, közigazgatási feladatok ellátására utasították, nem véve figyelembe azt, hogy a létrehozott új levéltári hálózat központosított, és nem tartozik a területi közigazgatás alárendeltségébe9, így a minisztertanácsi rendelet nem vonatkozhatott a levéltárosokra. A fenti tanácsi jogszabály-értelmezésnek „köszönhette" — legalább is formailag — Házi Jenő, Sopron város főlevéltárosa elbocsátását, hiszen a levéltári tvr. hatálybalépése után a LOK hivatalos felállításának napján, augusztus 8-án bocsátotta el őt állásából a Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. A LOK súlya még decemberben sem lehetett teljes, hiszen a Belügyminisztérium Házi Jenő fellebbezését ekkor utasította el.10 A LOK működése során, eszközök híján, keveset tehetett a területi levéltárak elhelyezési körülményeinek javításáért. A megyei tanácsok, megtanul-IU