Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Varga János: A levéltári törvény elé. • 1969. [LSZ 1969/3. 501-509. p.]
- 507 -Megjegyzem, hogy több megyére kiterjedő hatáskörű szerv esetében az illetékesség meghatározása még tisztázásra vár. Elvileg ugyanis magától értetődő lenne, hogy az ilyen szerv iratait az a levéltár őrizze, amelyiknek illetékességi területén a szerv székhelye vagy központja működik* Csakhogy az Ilyen szerveknek más megyékben is lehetnek többé-kevésbé önálló részlegeik, ezért kérdéses, hogy az ilyen részlegek iratkezelését a szerv székhelyének vagy a részleg működési helyének megyei levéltára ellenőrizze-e. Az a rendelkezés, amely szerint irattári eredetű levéltári anyagot csak levéltár gyűjthet és őrizhet, abban az értelemben visszaható erejű, hogy nem saját, hanem más szerv működése során keletkezett irattári eredetű anyagát minden szerv, még tudományos intézmény is, megállapított időn belül köteles levéltárnak átadni. Ezen anyag átvételére az a levéltár jogosult, amely a szóban forgó szerv többi iratát őrzi, illetőleg amelynek illetékességi területén az irattári anyagot keletkeztető szerv működött vagy működik. E rendelkezés által feltehetően a tanácsi levéltárak anyagafis szaporodni fog. Az ilyen iratátadások mikéntjét indokoltnak látszik külön szabályozni. Az eddigiekben olyan iratanyagról esett szó, amelyet, akar régen keletkezett, akár napjainkban folyamatosan keletkezik, a levéltár rendé1tetésszerűen köteles átvenni, amenynyiben a szerv akár a területiség elve, akár más intézkedés alapján az ő illetékességi körébe tartozik. Az illetékesség egészében azonos az irattári eredetű levéltári anyag átvételének kizárólagos jogával. A levéltári anyag nem elhanyagolható hányadát azonban nem irattári eredetű dokumentumok alkotják* Elég ha például egyes családi levéltárak anyagára, vagy különösen a magánlevelezésekre gondolunk. Ilyen anyagot jelenleg nemcsak levéltárak, hanem különböző szervek, könyvtárak, muzeumok, magánosok stb. is őriznek. Az e tipusu anyag gyűjtésére - hangsúlyozom, csak a tvr-ben meghatározott szempontból történeti értékű anyagról van szó, - általában ugyancsak egyedül a levéltár jogosult. Ezért mondhatjuk, hogy a levéltár nemcsak rendeltetésszerű illetékességgel, hanem gyűjtőköri jogosultsággal is rendelkezik, A másutt található nem irattári eredetű anyag jövendő sorsáról az uj jogszabály aszerint intézkedik, hogy az anyag kinek vagy minek a tulajdonában, illetőleg őrzésében van. A tudományos intézmények közé nem tartozó szervek az ilyen anyagot meghatározott időpontig kötelesek levéltárnak átadni, a jövőben pedig ilyen anyag megszerzésére és őrzésére csak esetenként kérhetnek a művelődésügyi minisztertől engedélyt. A tudományos intézmények a már birtokukban levő anyagot bejelentési kötelezettség mellett megtarthatják, de a jövőben ilyen, tehát nem irattári eredetű levéltári anyag gyűjtésével csak azok a tudományos intézmények foglalkozhatnak, amelyeket erre a művelődésügyi miniszter kijelöl* A magánszemélyek birtokában levő ilyen anyag, hacsak