Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
KERESZTES CSABA „A PÜSPÖK NAGY TISZTELETTEL BESZÉLT A LEVÉLTÁROSOKRÓL ÉS A LEVÉLTÁRI MUNKÁKRÓL” Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben A címmondatban szereplő állítás Dr. Bánk József1 váci római katolikus püspök szájából hangzott el, aki fiatalkorában az esztergomi aulában teljesített szolgálatot és ott megismerkedett a levéltári tevékenységgel.2 Bánk püspök 1969 nyarán az állam képviselőivel tárgyalt a váci egyházmegyei levéltár megújításáról, és az idézett szép szavakon túlmenően is mindenben támogatta a püspökségéhez tartozó levéltár fejlesztését. 1 Bánk József, Dr. (1911-2002), római katolikus főpap. 1969. januártól váci püspök, 1974-től egri érsek, 1978-tól váci érsek-püspök. 2 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94609-1969. (109. doboz) 3 Varga János (1927-2008), levéltáros. 1968 és 1978 között a művelődésügyet irányító minisztériumok levéltári szervezeti egységeinek vezetője. 4 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-95178-1970. (136. doboz) Az 1960-as évtized legvégén több, a katolikus, a valamelyik protestáns vagy éppen az izraelita egyházhoz tartozó magas rangú vezetőnek kellett érdemben foglalkoznia az egyházi levéltárak ügyével. Volt, aki örömmel vette a kormányzat felől érkező kezdeményezést, volt, aki gyanakodva fogadta azt, vagy éppen kellemetlenségnek tekintette a nem várt feladatot. A meglehetősen váratlan állami aktivitás oka egy szemléletváltásban keresendő. Az 1960-as évtized végére már égetővé vált a méltatlanul elhanyagolt egyházi levéltárak sorsának rendezése. A Művelődésügyi Minisztériumban működő Levéltári Igazgatóság (továbbiakban: LIG) egyik összefoglaló jelentésének tervezete erről őszintén szól: „ötvenes évek közepétől (pontosan 1956-tól) kezdve egészen 1968-ig egy hosszú pangás következett”. A „pangás” kifejezés alkalmazása azonban már átment a tűréshatáron és a LIG vezetője3 az idézett mondat utolsó részét emígyen fogalmazta át: „1968-ig az egyházi levéltári anyag - más, fontosabbnak ítélt feladatok végzése folytán - kevésbé állt a levéltári terület illetékesei érdeklődésének előterében”.4 Valóban kevéssé állt az érdeklődés előterében - de nem is biztos, hogy az egyházak nehezményezték ezt, hiszen a kommunista hatalomátvételt követő mind fokozottabb egyházellenes támadások az egyházi levéltárak helyzetére is negatív hatással voltak. Míg a korábbi történelmi korszakokban az egyházi levéltárak magánjellegű intézményként működtek, és az ott folyó tevékenységre az államnak nem volt ráhatása, 1950- ben a kommunista államhatalom e levéltárakat több jogszabály alapján és egyedi dön- MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2021/1-2
