Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
150 Keresztes Csaba katervek alig-alig tartalmazzák. Ezért a következőket kérték javítani a munkatervekben: pontos iratfolyóméter adatok megadását (legyen szó akár rendezésről, akár a gyarapodás rögzítésénél), oklevélanyag számba vételét, és az újonnan begyűjteni kívánt iratanyag felsorolását. Mindezeken túlmenően a legfontosabbnak tartották és minden esetben sürgették a fond- és állagjegyzékek elkészítésnek beiktatását a feladatok közé.97 97 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-95186-1969. (109. doboz) 98 A szaklevéltárrá nyilvánító ügyiratokat összefogó 56. tétel a LIG 1970-1971. évi anyagából hiányzik, vélhetően lappang valahol. 99 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-94126-1970. (136. doboz) Az 1950-ben államosított hiteleshelyi levéltárak többségének átvétele is csak 1969 után történt meg, csak kisebb feszültséget keltve. 100 1970-ben a havi átlegkereset 2200- Ft volt. 101 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-95178-1970. (136. doboz) Valamint: MNL-OL-XIX-A-21-b-3. tétel-55832-1970. (157. doboz) Akongruákat a gyűjteményi tisztségeket betöltő személyek megnevezésével folyósították. 102 MNL-OL-XIX-I-4-ab-96. tétel-95362-1970. (138. d.) 103 MNL-OL-XIX-I-4-ab-9-a. tétel-51773-1972. (146. doboz) Kalocsán Bárth János muzeológus másodállásban végezte a levéltárosi teendőket. A LEVÉLTÁRÜGY ÁTALAKÍTÁSÁNAK EREDMÉNYEI Az új jogszabály alapján az 1970. év során az egyházi levéltárak döntő többségét, különálló intézkedésekkel, szaklevéltárakká nyilvánították.98 A szaklevéltári minősítésnek komoly jogszabályi követelményei is lettek. A szaklevéltárak vezetőit már csak miniszteri engedéllyel lehetett kinevezni, a tudományos kutatás lehetőségét biztosítani kellett és kutatószobát kellett kialakítani, valamint az intézményt szakképzett személyzettel kellett ellátni. Mindezeken túlmenően a minisztérium megkövetelte, hogy minden egyházi levéltár megküldje az éves munkabeszámolóját és a következő évi munkatervét.99 A képzett személyzet kinevezése, egyben megfelelő bérezése jelentette a legnagyobb nehézséget. Az ÁEH 1970 márciusában osztotta szét a pénzügyminisztériumtól póthitel címen kapott támogatási összegeket. A reformátusok négy kongruát kaptak (egyházkerületek szerint), 800-800 forint értékben. A katolikus egyház összesen hét kongruát kapott, melyből négy volt levéltárosi, és ez is fejenként 800 forintot jelentett (azonban ebből egy kongruát az OKGYK szakelőadójának tartottak fent). Az a szándék, mely szerint a katolikus egyháznál mind a 14 katolikus levéltárnál függetlenített levéltáros működjön, ezzel nem mehetett végbe. A kongruaösszegek100 csak arra voltak elegendők, hogy másodállásokat szervezzenek, így kezdetben egyetlen levéltárba sem került teljes munkaidős, függetlenített levéltáros. Az evangélikusok, bár kezdetben egy kongruát nekik is szántak, ekkor nem részesültek államsegélyben.101 Megjegyzésre érdemes, hogy pl. a szombathelyi katolikus egyházmegye egy fiatal káplán személyében fél munkaidős levéltárost nevezett ki, annak ellenére, hogy nem részesült kongruában. Később kiderült, hogy a lelkész iktatási, irodai és könyvtári feladatokat is ellát - sőt egyetemi könyvtárosi tanulmányokat folytat -, melyeket a LIG nehezményezett, hiszen ezek a levéltári feladatokról vették el az időt.102 A közös erőfeszítések eredményeképpen került az Egri Érseki Levéltár élére a nyugalmazott megyei levéltárigazgató, dr. Soós Imre. A Kalocsai Érseki Levéltárba, valamint a Pécsi Püspöki Levéltárba került fiatal levéltáros.103
