Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
148 Keresztes Csaba Ellenben Ladányi Sándor82 a Ráday Levéltár rendezettségét olyan fokúnak tartotta, hogy a kívánt fondjegyzéket „minden nehézség nélkül” elkészíthetőnek nevezték. Emellett kérték programba venni a levéltár megtekintését, ugyanis tapasztalatuk szerint a leghasznosabban azok a beszélgetések és egyben utasítások, amelyeket a levéltáros ilyen alkalmakkor kap.83 82 Ladányi Sándor, Dr. (1937- 2014), református teológus, levéltáros, egyháztörténész, egyetemi tanár. 83 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-95189-1969. (109. doboz) 84 Ez természetesen nem volt azonos a Szabó István által szerkesztett, 1935-ben kiadottszabályrendelettel. 85 A gyűjtőkör kialakítására vonatkozó j avaslatra utalt. 86 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-95208-1969. (109. doboz) 87 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94267-1969. (109. doboz) 88 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94581-1969. (109. doboz) 89 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94816-1969. (109. doboz) 90 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-95004-1969. (109. doboz) 91 Az ülés után, programon kívül, a katolikus és a protestáns résztvevők megtekintették a Budapesti Történeti Múzeum „XI-XIX. századi remekművek” című kiállítását. (MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-95004-1969. (109. doboz)) Ladányi egyébként, hogy „lássa a Levéltári Igazgatóság, hogy szervezettség tekintetében jelenleg hol tart a Ráday Levéltár”, 1969 végén beküldte a Ráday Gyűjtemény 1954-ben összeállított szabályrendeletét.84 Mint hozzátette: ezzel nem kívánta befolyásolni a minisztérium munkáját, a törvényjavaslatot,85 és úgy vélte a kettő között lényegi ellentét nem fog fennállni. A LIG-en átnézték a kis kiadványt, és nem tettek ellenvetést.86 A LIG az egyházak levéltárosai számára egy külön szakmai továbbképző tanfolyamot szervezett, előadások és az országos levéltárban történő szakmai gyakorlat elemeivel. Konferenciát pedig az új levéltári jogszabályok ismertetéséről terveztek.87 Az először már a júniusra tervezett tanfolyam megszervezésére - a Katolikus Gyűjteményi Központ struktúrájának lassú megszervezése miatt88 - az ősz folyamán került sor, már konferencia megnevezéssel. A kétnapos rendezvényt a magyarországi egyházak gyűjteményi vezetői és kezelő részére átfogó jelleggel szervezték meg, és csak részben volt levéltári tematikájú. Molnár János miniszterhelyettes és Prantner Józsefnek az ÁEH vezetőjének köszöntője után Verő Gábor, a minisztérium Múzeumi Főosztály vezetője tartott előadást az egyházi gyűjtemények helyéről és szerepéről. A LIG által adott háttéranyag voltaképpen a levéltárügy addigi törekvéseit tartalmazta, levéltártörténeti összefoglalóval fűszerezve.89 A levéltári „továbbképzés” sem maradt el, azonban két szekciót szerveztek, levéltárit és könyvtárit. A levéltári szekció programja a következőképpen alakult: október 8-án csoportos látogatást tett az Országos Levéltárban, ahol Ember Győző főigazgató ismertette a levéltár történetét, akkori szervezeti felépítését, valamint az ott folyó munkákat. Borsa Iván főigazgató-helyettes a fotó- és restauráló műhelyeket mutatta be. Ezen kívül az egyházi csoport megtekintette a Mohács előtti okleveleket, illetve a Pozsonyi Kamara és a Szepesi Kamara anyagát.90 Másnap tizennyolc fő hallgatta meg Veres Miklós „Az egyházi levéltárak helyzete és feladatai az új levéltári jogszabályok alapján” című 50 perces előadását (kilenc római katolikus egyházi, öt református egyházi, egy evangélikus, egy görög katolikus és egy izraelita kiküldött, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárának vezetője).91 Az előadást közel három órás megbeszélés követte. A megbeszélés során a LIG több konzekvenciát is levont. Egyrészt azt, hogy minden új szakmai dokumentumot, legyen az jogszabály vagy iratkezelési irányelv, közvetlenül meg kell küldeni nemcsak
