Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
„A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról” 145 AZ ÚJ JOGSZABÁLY HATÁSA AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRA A minisztérium képviselői a személyes egyeztetéseken és a levéltárlátogatásokon túlmenően a konferenciafelszólalásaikban is kinyilvánították, hogy a készülő új jogszabály továbbra is biztosítja az egyházi levéltárak sértetlenségét.64 64 Pl. MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94375-1969. (109. doboz) 65 A jogszabályok szövege: https ://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_0 ILeveltarugy Általa ban/?pg=268&layout=s (Letöltés ideje: 2021. 09. 05.) 66 MNL-OL-XIX-I-4-iii-3-1329-1969. (21. doboz) 67 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94900-1969. (109. doboz) 68 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-95119-1969. (109. doboz) Az esperesi hivatalok, egyházközségek, plébániák maguktól értetődően a levéltári gyűjtőkörbe tartoztak. 69 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94267-1969. (109. doboz) A fondjegyzékeket eleve sokszorosított formában kívánták publikálni. 1969. szeptember 2-án életbe lépett az 1969. évi 27. számú törvény erejű rendelet (tvr.). A korszerűnek számító jogszabály - valamint végrehajtási rendelete - kinyilvánította az állami szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és a jogi személyek működése során keletkezett iratanyag kezelésének és megőrzésének fő kötelezettségeit. Az iratátvételi időhatár 5 évtől 15 évre emelkedett fel. Meghatározta a levéltárak jogállását, és az immáron tanácsok kezelésében lévő megyei levéltárak mellett általános levéltárként a Magyar Országos Levéltárat, és az újonnan létrehozott Új Magyar Központi Levéltárat, míg az egyházi levéltárak és a Hadtörténelmi Levéltár szaklevéltári státuszt nyertek. A tvr. rögzítette, hogy a levéltárak igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmények, és megfogalmazta számukra az egységes szakmai követelményrendszerüket.65 A tvr. tehát szaklevéltárként aposztrofálta az egyházi levéltárakat. Már a megjelenés időpontjában két elsőrendű feladatot határoztak meg: illetékességi területeik elhatárolását, valamint szakalkalmazottaik képzését.66 A tvr. megjelenése után a LIG egyértelművé tette, hogy a szaklevéltárrá nyilvánítás, mint az „egyházi levéltárakra kedvezőnek mondható intézkedés” végrehajtása érdekében az archívumokban csak e munkaterülettel foglalkozó személyek tevékenykedjenek.67 A szaklevéltárrá nyilvánítás érdekében az egyházaktól bekérték a levéltáraik gyűjtőkörére vonatkozó javaslataikat, beleértve az illetékességi területen működő egyházi oktatási és egyéb intézmények, testületek, egyesületek begyűjteni kívánt iratanyagainak felsorolását is.68 Az alapleltárak megalkotása óta eltelt viszont több, mint másfél évtized és az egyházi levéltárak is folyamatosan gyarapodtak, ez is indokolta az újabb munkatevékenység beindítását. Ezért a LIG ebben az időben nemcsak az állami, hanem minden egyházi levéltártól megkívánta, hogy fondjegyzéket szerkesszenek. (Mai szemmel nézve különös, de elvárták, hogy a fondjegyzékekben az illetékességi területen működő egyházmegyék és egyházközségek kint lévő anyagának adatai is szerepeljenek!) Indokul nemcsak a nyilvántartási célt, hanem a tudományos kutatás elősegítését is hozták fel. Nem mellékes körülmény, hogy „távolabbi” feladatként áttekintő raktári jegyzékek készítését várták el, sokszorosított formában, illetve ezzel párhuzamosan biztonsági mikrofilmezést javasoltak.69 A fond- és állagjegyzékek elkészítésének szükségessége a későbbiekben is vitát okozott. Megfogalmazódott olyan ellenvélemény, mely szerint a „nem sokat mondó” fondjegyzék elkészítése nem lehet szükséges olyan levéltáraknál, ahol mélyebb szintű se
