Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Szaniszló Ferenc: Gondolatok a levéltárügy szabályozásáról. Archivum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Az iratok kezelésének szabályait 1969-ben a vonatkozó kormányrendelet melléklete irányelvekben szabályozta, melynek alapján megszülettek a központi, illetve az ágazati mintaszabályzatok. Az iratkezelés központi szabályozását célszerű fenntartani ott, ahol eddig az bevált, illetve az állami és önkormányzati fenntartású szerveknél, pl. iskolák, kórházak stb. Mindenképpen indokolt központilag szabályozni az önkormányzatok (polgármesteri hivatalok) iratkezelését. Jelenleg a többször módosított 8/1973. (TK. 51.) MT. TH. utasítás szabályozza az iratkezelésüket és selejtezésüket. Ezt a jogszabályt utoljára 1986-ban módosították, de azóta a „karbantartásárót\ a megváltozott körülményekhez való „alkalmazhatóságáról" nem történt intézkedés, pedig ez a megváltozott hatáskörök, hatósági jogkörök és megváltozott iratelnevezések miatt nagyon indokolt lenne. A koncepció megadja a lehetőséget, hogy az iratselejtezéseket a levéltárak továbbra is figyelemmel kísérjék, s abba érdemben beleszóljanak. Az eddigiekben ott található némi ellentmondás, hogy a tapasztalatok szerint az iratkezelés és az irattározás (ebből következően az iratselejtezés is) olyan szorosan összefügg egymással, hogy szinte elképzelhetetlen, miszerint egy szervnek rossz iratkezelése és kiváló irattára lenne. Gyakoribb az olyan eset, hogy egyik sem felel meg a követelményeknek. A törvénytervezet koncepciója szerint a levéltár fogalmát elvileg mint irategyüttest lehet meghatározni, de a levéltárnak, mint intézménynek a funkcióit külön kell meghatározni. A jelenleg hatályos tvr. szerinti definíciót, mely szerint a „levéltár tudományos intézmény, amely -jogszabályban meghatározott keretek között - igazgatási feladatokat is ellát"6 , mindenképpen tartalmaznia kellene az új törvénynek. A kárpótlási törvények meghozatala a levéltárak életét, belső munkáját teljesen felborította. Az elmúlt két esztendőben gyakorlatilag leálltak a rendezési, segédletkészítési, tervszerű begyűjtési munkák, mert a szükséges igazolások, másolatok kiadása, ül. elsősorban ezeknek ~ a sokszor még rendezetlen anyagból történő - előkeresése vált elsődleges feladattá, s ezáltal a levéltárak alapfunkciójukat nem tudták kellő mértékben ellátni. Az 1991. évi IL. tv. pedig gyakorlatilag megoldhatatlan probléma elé állította a levéltáiakat Több fórumon elhangzott, hogy ezzel a feladattal a levéltárak képtelenek megbirkózni, ami arra az eredményre vezetett, hogy a már idézett csődtörvény 53. §-át módosította az 1993. évi LXXXI. tv. 23. §-a.7 A jogszabály kimondja, hogy a felszámolandó szerv történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosí-6 1969. évi 27. tvr. 6. §. 7 Az 1991. évi IL. tv.-t a módosításokkal egységes szerkezetben közölte a Magyar Közlöny 1993. évi 113. száma. 229