Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

Szaniszló Ferenc: Gondolatok a levéltárügy szabályozásáról. Archivum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

ügyiratkezelés szabályai szerint meg kellene lenniük. A tanácsrendszer felépülésének elvéből következően mindenképpen indokolt az iratanyag egy helyen történő tárolása, kezelése, ugyanis az iratokban lévő információ csak így tárható fel terjes mértékben, s az egész rendszer működése is csak a tanácsi dokumentumok minden szintjének ismeretében érthető meg. Az új törvényi koncepció lehetőséget ad önkormányzati szerveknek levéltár létrehozására, ami nem biztos, hogy szerencsés dolog. Véleményem szerint mindenképpen meg kell határozni az új levéltári jogszabálynak a levéltáralapító felé egy olyan szigorú feltétel- és követelményrendszert, amelyeknek meg kell felelnie. (További kérdés lehet: kinek a hatáskörébe utalható a szakmai felügyelet?) A jelenlegi átmeneti korszak problémái részben hasonlóak a két világháború közötti időszak gondjaihoz, s talán érdemes volna ma is elgondolkodni a Szabó István által 1931-ben felvetett problémákon, hogy azokból mit tudunk hasznosítani napjainkban. Ma Magyarországon a levéltárak három típusát lehet megkülönböztetni, figyelembe véve az új levéltári törvény koncepcióját is: - Állami levéltárak (pl. Magyar Országos Levéltár, ül. a minisztériumok és országos hatáskörű szervek által fenntartott levéltárak, jelenlegi szabályok szerint a szaklevéltárak egy része, pl. Országos Vízügyi Levéltár, KSH levéltára stb.). Érdemes volna elgondolkodni a minisztériumok által fenntartott levéltárak számának a korlátozásán. Speciális jellegénél fogva mindenképpen indokolt a honvédség, illetve a KSH levéltárának a megtartása. - Önkormányzati levéltárak (megyék, városok levéltárai, melyek a saját területükön az önkormányzatok iratait gyűjtik, kezelik, őrzik). - Magánlevéltárak (pl. egyházak, egyesületek, vállalatok stb. iratai tartoznak ide). A Szabó István által leírt első két pont világosan fogalmaz. A probléma ott adódik, hogy nincs állami levéltári hálózat. Jelenleg, az 1969-es szabályoknak megfelelően, az önkormányzati (megyei) levéltárak állami feladatot is ellátnak, ugyanis gyűjtik a területükön lévő állami szervek iratait is. Itt elsősorban a területi szakigazgatási szervek irataira gondolok, mint pl. APEH, földhivatal, ANTSZ, rendőrség, bíróság, ügyészség stb. Az önkormányzati levéltárak fenntartója gyakorlatilag az állam, de az általa biztosított pénzeszközök nem biztos, hogy teljes egészében levéltári célokra fordítódnak, ugyanis a megyei önkormányzat, mint közvetlen fenntartó, más feladatokra is felhasználhatja azok egy részét. A magyar levéltárügy érdekében is fontos lenne, ha az intézmények fenntartását biztosító összeg az állami költségvetésben külön tételként jelenne meg. Az 1931-ben megfogalmazott célkitűzésekkel kapcsolatban a legnagyobb gond a már idézett 3. ponttal kapcsolatban merül fel, vagyis a magánlevéltárak-226