Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Javaslat a levéltári törvény szakmai koncepciójára (első szakmai tervezet). • 1989.12.01 [Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály Levéltári Osztálya]
A felsorolt állami feladatokkal kapcsolatos költségek zömét egyrészt a tartós megőrzésre kijelölt iratanyag mennyisége, másrészt a már levéltárban lévő, illetve oda bekerülő iratok fizikai állapota, valamint átselejtezettségének és rendezettségének szintje határozza meg. A költségkimélés, a levéltári tevékenység lehető leggazdaságosabb megszervezése szempontjából döntő szerepe van annak, hogy az irattári tervek mennyire jelölik ki pontosan a megőrzendő iratok körét, illetve az irattári tervek alkalmazása, s ennek nyomán az irattári selejtezés milyen mértékben nyújt garanciát az értéktelen iratok kiszűrésére. a) A célnak megfelelő irattári terv egyik igen lénye ges feltétele, hogy akik készitik, azok a közira tok felett teljes átlátással rendelkezzenek. (Nyilvánvaló, hogy addig, amig az irategyüttesek tartalmi értékének egymáshoz való viszonyítása éppen a legfontosabb döntési szintek iratainak ismerete nélkül történt, jó irattári terv aligha készülhetett. A köziratok nyilvánosságával azonban ez a probléma megszűnik.) A másik nélkülözhetetlen feltétel, hogy az irattári terveket illetően - levéltá ri szempontból - csak az rendelkezzék döntési jog gal, aki egyúttal a levéltári anyag egészéért is felelős. A kormányrendelet értelmében az irattári terveket jelenleg - a levéltári anyag védelme érdekében - a Művelődési Minisztérium, mint a levéltári anyag egészéért felelős főhatóság hagyja jóvá. Annak azonban, hogy ilyen jellegű feladatot első fokú hatóságként a minisztérium lásson el - a kormányzati tevékenység fejlesztésének fő irányaiból következően - a jövőben nincs létjogosultsága. Szükségesnek tartjuk, hogy az irattári tervek szak mai előkészitése és a döntés meghozatala, mint szakhatósági feladat ne különüljön el egymástól, hanem egy szervezeten belül valósuljon meg. (Az 5/e