Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Javaslat a levéltári törvény szakmai koncepciójára (első szakmai tervezet). • 1989.12.01 [Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály Levéltári Osztálya]
valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek által fenntartott levéltárakat), Általános szabály, hogy a levéltári anyagról vezetett állami nyilvántartás a közlevéltárak teljes anyagára kiterjed. (A közlevéltárak különböző tipusaival, felügyeleti rendjével és feladataival külön fejezet foglalkozik. ) b) Az 1969. évi szabályozáshoz képest igen lényeges szemléleti változást jelent, hogy a törvény a nem közhatalmi és nem közfeladatot ellátó szerveket, valamint a nem állami tulajdonban lévő gazdasági szerveket nem kötelezi irattár fenntartására. Azt sem irja elő számukra, hogy irattári anyagukból - hatóságilag megadott szempontok szerint - levéltári anyagot válogassanak ki. Levéltáruk mint irategyüttes (esetleg úgyis mint intézmény) létrehozásáról maguk döntenek. Igy a jelenlegi gyakorlattól eltérően a jövőben nem lesz szükség az iratkezelés átfogó, minden jogi személyre kiterjedő egységes szabályozására. Feleslegessé válik továbbá a nem állami levéltári intézmények létesítésének engedélyeztetése is. Alapelv, hogy minden olyan levéltári anyag, amely nem közirat, illetve nem képez állami tulajdont "magán levéltári anyag"-nak minősül, s fennmaradásáért a tu lajdonos (birtokos) felelős. További alapelv, hogy csak azt a magánlevéltári anyagot kell felvenni az állami nyilvántartásba, amelynek fennmaradásához köz érdek fűződik. Ennek megfelelően a törvény megkülönbözteti az államilag nyilvántartott és nyilvántartás ba nem vett magánlevéltári anyagot. Annak eldöntéséhez, hogy melyik magánlevéltári anyagot kell hatóságilag nyilvántartani, s melyiket nem, a közlevéltárakban őrzött anyag forrásértéke szolgál viszonyítási alapként. A közérdekből nyilvántartásba vett magánlevéltári anyag "védett levéltári anyag"-nak tekintendő. (A hatályos jogszabályokhoz képest a védett le-
