Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

A levéltárak ügyviteli szabályzata. • 1971. [130/1971. (M. K. 10.) MM sz. utasítás melléklete]

a) amely a levéltárnak törzskönyvébe bevezetett állományába tartozik, és kutatási korlátozás (113. §) alá nem esik. illetőleg b) amellyel kapcsolatban letét esetén a letevő a letéti szerződésben (57. §) nem érvényesített le­téti korlátozásokat. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt korláto­zás a tájékoztatás során nem vonatkozik olyan levéltári anyagra, amely a) a tájékoztatást ,kérő magánszemélynek, egye­nesági rokonának vagy más jogelődjének megálla­pítható módon rendeltetésszerűen birtokában volt, vagy abba kellett hogy kerüljön, illetőleg b) a kérelmezőre vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonyra vonatkozik. (4) Tartalmi kivonatot vagy hiteles másolatot a levéltár a (3) bekezdésben foglalt könnyítésekkel csak a kérelmező magánszemélyre magára, egye­nesági rokonára vagy jogelődjére vonatkozóan ad­hat ki. (5) A levéltár köteles meggyőződni arról, hogy a kérelmező a tájékoztatásra, illetőleg a (3) bekez-, désben meghatározott kedvezményre jogosult. A jogosultságot, annak mértékét a kérelmező magán­személy a levéltár felszólítására személyi igazolvá­nya vagy más. ezzel egyenértékű, illetőleg a jogo­sultság mértékének elbírálására alkalmas okmánya bemutatásával igazolni köteles. (6) Szerveknek a (2) bekezdésben említett kor­látozás ellenére is .adható mindennemű tájékozta­tás, ha a kérelmező szerv a) az adatot tartalmazó levéltári anyag fondkép­zője vagy a fondképző jogutódja, illetőleg, ha b) törvényesen megállapított hatáskörében eljár­va kéri a tájékoztatást. (7) Az ügyvédi munkaközösségek tagjai — ha nem szervet képviselnek — magánszemélyeknek, illetőleg magánfeleknek számítanak. Ha nem saját személyüket illetően járnak el, ügyvédi meghatal­mazást kell felmutatniuk. Ennek megtörténtét a megkeresésen [103. § (2) bek.] fel kell jegyezni. 103. § (1) A 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meg­határozott tájékoztatás szóbeli vagy írásos kére­lemre szóban vagy írásban egyaránt történhet. (2) Tartalmi kivonatot és hiteles másolatot a le­véltár csak írásos, illetőleg a levéltár által feljegy­zés formájában írásba foglalt szóbeli megkeresésre állíthat ki. (3) A (2) bekezdésben említett feljegyzésnek tar­talmaznia kell az érdekelt fél, valamint — ha a kérelmező nem azonos az érdekelt féllel — a ké­relem benyújtójának nevét és lakcímét, személyi igazolványának vagy az azt pótló igazolványnak (fegyveres testületi igazolvány, útlevél stb.) számát, továbbá a kérelem tárgyát, valamint a kérelem teljesítésének megkönnyítéséhez és a jogosultság mértékének elbírálásához szükséges egyéb adato­kat is. A levéltár megkövetelheti az írásban be­nyújtott megkeresésnek a fenti adatokkal történő kiegészítését. (4) A levéltárhoz bármilyen tájékoztatás végett intézett írásos megkereséseket, illetőleg a (3) be­kezdés szerint felvett feljegyzéseket iktatni kell. (5) A levéltári tájékoztató tevékenység során a fél által lerovandó illetékek megállapításánál a 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet szerint kell eljárni. (6) A levéltár az írásbeli tájékoztatást csak aján­lott levélben, és csak az érdekelt félnek címezve adhatja meg. 104. § (1) A tartalmi kivonat olyan írásos, de nem szöveg- és nem formahű értesítés, amely a magán­személy személyi körülményeire, jogaira és köte­lezettségeire vonatkozóan a levéltár anyagából szolgáltat adatokat, illetve — a fél kifejezett ké­relmére — az ilyen adatokat tartalmazó levéltári anyag hiányát közli. (2) Egy tartalmi kivonat több iratnak a keresett tárgyra vonatkozó adatait is tartalmazhatja. (3) A tartalmi kivonat illetékköteles [103. § (5) bek.]. (4) A levéltár tartalmi kivonatot adhat ki hiteles másolat helyett, ha a kért tájékoztatás ezáltal egy­szerűbben megadható. 105. § (1) A hiteles másolat lehet a) tartalmára nézve teljes, illetőleg kivonatos, b) formájára nézve szöveghű (írásos), illetőleg szöveg- és formahű (fénykép) másolat. (2) A teljes másolat az adott irat teljes szövegét tartalmazza. A kivonatos másolat az adott iratnak csupán egyes részeiről készül. (3) Kivonatos másolat állítható ki akkor, ha az adott irat a tárgyra nem vonatkozó adatokat is tartalmaz. (4) A levéltár felelős azért, hogy a kivonatos másolat a tárgyra vonatkozó szöveg egészét az irat tartalmának torzítása nélkül tartalmazza. (5) Kivonatos másolat készítése esetén a máso­latnak tartalmaznia kell a) a „Kivonatos másolat" címet; b) az eredeti szöveg szöveghűen másolt kezdő és záró részét; c) a másolás során kihagyott szövegrészeknek ... jellel; valamint d) a kihagyás folytán szükségessé vált. a másoló által alkalmazott összekötő szövegeknek a szavak aláhúzásával való jelölését, végül e) az eredeti szövegnek a kivonatos másolatba a 106. § (1) bekezdése d)—e) pontjában meghatá­rozott előírások megtartásával belefoglalt részeit. (6) Azt, hogy a hiteles másolatot írásos formá­ban vagy fénykép formájában adja-e ki, a levél­tár maga határozza meg. Ha azonban a másolat alapjául szolgáló irat eredetileg is javított, akkor a fél kérelme esetén a levéltár fényképmásolatot köteles kiadni.

Next

/
Thumbnails
Contents