Lapszemle, 1935. december

1935-12-12 [1428]

az az állítása, hogy Szerbia 1914-ben mindent megtett, hogy a szarajevói merénylet áltál előidézett feszültséget kiküszöbölje. Ilyet ma már ne irjon senki és különösen ne irjon, ha az illető nem szerb. A szerb kormány 1914 bea önmagától valóban nem tett semmit, hogy az osztrák-magyar trónörökösön elkövetett gyilkosság Tiátií^rli Béccsel és a világ közvéleményével szemben ttlderltse. Ebben a tényben rejlik szerintünk időlegesen nézve az^ 1914.-i diplomácia első hibája, amely természetesen Belgrádot és nem Bécset sújtja. Ha Oroszország és Franciaország nem azt tanácsolták volna Szerbiának, hogy-cs. és k. tisztviselőknek a merénylet belgrádi viszgálatában való részvételének kérdésében ne engedjen, mert ezt a követelést a szerb szuverenitásba való beavatkozásnak tüntették fel, akkor nem került volna sor háborúra a--kettős monarchia és Szerbia között. 1914-ben a francia diplomácia feladata az lett volna, ^o^í Szerbiának mint a 'gyengébb résznek a békét fenhtartó tanácsot adjon. Azt a javaslatot, hogy a jegyzéket fenntartás nélkül fogadja el, azonban csak San Giuliáno olasz külügyminiszter tette. Ha majdnem minden történelmi alapon szerzett felismerés erői,ne vezetésen, amennyiben a világháború kitörése jön tekintetbe elzárkóznak, akkor nem szabad -.csoüálKoz-