Lapszemle, 1935. november

1935-11-05 [1427]

legességét a németek ténylegesen nem garantálják. Ha pedig az abesszin kérdés miatt FranciaOrszág és Olaszország is eltávolodnak egymástól, ugy a nyugati biztonságból nem marad semmi. Van Zeeland belga niiniszteielnök tehát igyekezett a francia-angol egyetértést nelyreállitani, ftpgy azután harmadiknak hozzácsatolhassa Nemetorszá* 'í • t '\ Cv , v • • »* *ykX ... *v j »•,--•. *• JTÍ, — 11 J. •* » *> w .-J. got. Olaszországra nem lehet szLámitjaz^i, .mért Aloisi szerint szankciók befolyásolhatják Mus- . V—, : ..ív '• - •• •• * - • ••• • - Y/vii 5:7 «*• — *' —-* sollni elhatározásait. Az angol-francia együtt- , működés tehát megerősödött. Állítólag ezért a - , t3|3j .<*í. * » '.v .' >, . '•' >j :- •. ••• * U '.

: ^ '•• v ..*>« v i-. v> »a u .^v \

f

"M franciák drága árat fizettek, mert az .Olaszorszaggal való tárgyalási, szabadságukat korlátozzák és amellett belesodródik Franciaország. A szankciós politikába, anélkül, hOjgv A a gl iától Ígéretet kapna Locarnó megerősitésere.'Itt jelenlk meg azután Németország, amely Franciaországgal együtt közvetítői szerepet akar ját.zaní, mint arra Scacht utalt. Annál jelentősebb tény ez, mivel egyes angol körök francia-angol-német , megegyezésről ábrándoznakr Göring saarbrückenl. beszédül, melybe.n a Franciaországgal való együttműködésre való né-. -C^^ i. •-• :.< " '. fr .v : 'S-T' £ «-í '-C1 C'; Iliit ti 'él "Á'-Jíl & ' met készséget hangoztatta, a ^arls-k:iái ^.Jelentős eseménynek moraja,mert arra a törekvésre mu" s ; " ~*. •"% -1 ilA "fr ^' '" * -fik'' -•''*"'- *''3"

V ) " i V"" j? 0?aí f^''