Lapszemle, 1935. november

1935-11-05 [1427]

•ÉJfJf" dályozhatja a eseh-német közeledést,, /Il&uryer Codz 3-305/. I oieh-lengyel viszony lényege Lengyelországtól független nemzetközi változásokon alapszik, amelyek Néne tországnak a versaillesi szerződéstől való felszabadulásakor kezdődtek, amikor a cselekvés politikájára lépve a háborúban elszenvedett veszteseik visszaszerzését kezdték meg* A felfegyverkezós csupán befejtő momentuma annak a politikának, amely elsősorban az Anschlussra törekedett, és amelynek meggátlására eddig semilyen módot nem találtak. Az anschluss a németlakta területek elvesztésének leketősége miatt Csehországra nézve is katasztrófát jelentene. S veszedelem elleni védekezésében Csehország először a kölcsönös megsegítéssel próbálkozott, ami azonbaj lengyel részről a német-lengyel támadást kizáró egyezménytől is' a csehek miatt eltekintve elfogadhatatlan volt, miután/föltótlen német-lengyel habomra vezetett volna* Amikor Csehország sem a kölcsönös támogatást, sem az orosz hadaknak lengyel területen való átvonulási engedélyét nem tudta a lengyelektől megszerezni, Bukaresthez fordult az orosz haderő átengedése ügyében, amely feltétel a cseh-orosz szövetség leglényegesebb része. Jelenleg e kérdés körül forog a román közéletben a harc,miután Titulescu oroszbarát külpolitikáját több politikai csoporton kívül maga a vezérkar is ellenzi, melynek nyomására most már a király sem hajlandó az orosz hadak átvonulását román területen engedély ezni. Titulescu eredeti tervét nem ejtette el és visszatérése után újból foglalkozni kíván vele azzal az indokolással, hogy az orosz-román katonai egyezmény meghiúsulása a francia pénzpiac támogatásának elvesztését eredményezné. Ezen indokolás valódisá-