Lapszemle, 1935. október/2

1935-10-21 [1426]

riilményro vezethető visora, az e^ik, hogy mind világosabba*. &a tat koznak meg ?„ s*ankoidk alkalmazásit körüli nehézségek, a másik, hogy Olaszország francia közvetítéssel haj-, laaijó tárgyalni* i-Ltaja Tult id-nisztg a danamenti államok összt- f ogá ssról alaélkfdik a Nsues Wr. Journal /kO/ vezércikkében éa reflektálva achaaokaigg kanoollárnak a* alsóausztriai ipar egyesül étben tartott nagy béezéd4É^ annak két pontját aieli ki, az egyik á íí飮tö*afe«ég iránt kinyilatkoztatott ragaszodat* a ü&hifc ; Leo.cidn.ik a Duna-atdtncében követendő poLt ti .árat Tctkoz6 részt* A dunai álla:.ojc nonosak földrajziig lüknek egymással ök:szt, hanem gazdaságilag is egymásra Tacaak attika 6s :'«iá

f

ó. adókon át történt együttes fejlődé. ttknáí fogva u. ys"ol#áa egy külön jcaszát képezik az tUáropai rcrko^sr-ek. 4 dunai állíuaok.iuk vál&sztaniok kell aközött, ho^y v^gy idilönfóle nagyhatalmak befolyási zónájába ke-.ülnek., vagy keresik az e-^vmásközti porosabb kapcsolatokat, amelyek lehetővé tennék, ha hogy nec is Duna-föderáció alakjában, de/mint érdekközösségben levő államok együttesen lépjenek fal. A Balkán-állanok kisebb-nagyobb mértékben az utóbbi megoldást választották s nekünk i^'ekéznünk kell a példaj..- ••.

J

< köv?tni. Ocztiák fela;'a

J

:

s hogy a Duria-moderrét <*-••?.. v • "l ór. ;o*í* > rJuASj állmok politiüai önállóságnál. ' pjáh,