Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-14 [1426]

sietség a katonai államcsínnyel? Vájjon nem keli-e magár tól értetődően idegen behatást keresni mögötte? Vájjon a görög regalisták nem szolgálják-e a Föiuközi-tengeren ezidoszerint annyira fogialkoztatott Anglia érdet© it? Hiszen amennyire nem xehet véletlennek tekinteni, hogy a köztársasági Venizelos Olaszországba menekült, ugyanúgy bizonyára megvan az értelme annak, hogy György király viszont Angliában tartozkon!^. Az abesszin Kérdésből kifolyólag a Földközi-tengeren előáliható komplikációk során Angiiának igenis szüksége lehet Görögországra, Egyébként Angliának amúgy is régi specialitása, hogy diszkrét pénzeléssel forradaImákat §1 államcsínyeket rendez a maga imperializmusa ércekében más országokban. Ilyen méaluma többek kazt Portugália is. De mi több, épp Görögországét is Anglia hajszolta bele annakidején a kisázsiai kalandjába , amiue aztán a monarchia maga is belebukott. Az európai Dunabizottság rfaiacl őszi ülósszakáiiarí'megkezdéséröl• ad egyébként nem 30kat mondó tudósítást a Dimineata 22. Humán la külk

erzsne

delmé

ről hoz néhány adatot h Déli Hirlap 14, még pedig a fdtyó év első 9 hónapjára vonatkozólag. S 9 hónap alatt Románia összesen 11 milliárd értékű árut exportált. Igen érdekes és épületes kommentárokra adhat alkalmat, hogy a vásárló államok közt első helyen Olaszország áll 1 milliárd 900 millió leijei, második helyen Németország 1 milliárd 600 millióval és harmadik helyen Magyarország 740 millióval. Tehát épp