Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-10 [1426]

nagyobb összeütközésekre vezetett .majd,

í akkor ismét azt lehet talán hallani, hogy már nem lehet semmit sem visszacsinálni, Mussolini a középtengeri angol hajóhad elvonulását, az angolok az olasz csapatoknak az abesszíniai határ mögé való visszavonulását követelik. Mint a két követelés teljesíthetetlen. A hadmüveteleknek Olaszország számára,/Különösen a jobb szárnyra való/ sikeres elő haladása a helyzetet majdnem ugyanazzal a bizonyossággal élesitené ki, mint a valóban komoly gazdasági szankciókra való áttérés, amely a veszedelmeknek nem is sejtett sokaságával járna, azzal a veszedelemmel is, hogy egy olasz búvárhajó parancsnoka saját szakálára vállal valamely kockázatot. Nehézségek: Ezek az olasz hadműveleti terv becsvágyából és a hadszíntér természetéből, valamint a szankciós problémából adódnak. Épp ugy,mint annak a megállapítása, hogy Anglia csak kollektív módon kíván cselekedni és /a mai stádiumbán/ nem akar katonai eljáráshoz ragaszkodni, az olaszoknak Abesszinlába való bevonulását tulajdonképen lehetővé tette épp ugy ugyanez a tény Mussolininak azzal a készségével, hogy gazdasági szankciókat tűrni hajlandó; megerősítette a francia pozíciót Angliával szemben. A franciák Genfben ugyancsak néhány nappal voltak képesek feltartóztatni a "vétkességet" azonban a gazdasági szankciók mértékét /és tempó ját/döntően