Lapszemle, 1935. október/1
1935-10-08 [1426]
érdeke, Ha azt mondjuk, hogy az árakat tartani kell és mindenkinek (f§$Íh na azt moM 3uí£, ^ogy a raunlca ' béreknek is m% J&.U mar>ujilök f || országot szilfaijuk, amennyi De n nemcsak jó, ggtf&flí rossz időkben is garantáljuk ás fiztj-it^.uk az árakat, A viire^t szolgáljuk, amennyiben az élelmezést jó és rossz lao^en garantáljuk. Mind j» sottöt -jzoigáijuk, amennyiben ugyanazokat a munkabéreket é§ §faltai ismét ugyanazokat az árakat biztosítjuk. Mindenki évtsa «ei a városban és a rónákon, hogy milyen szükséges ás fon*, tos az egész uton kormányával ftai&ási, ^zto ; n4>ra könnyebb ós olcsóbb lenne egyszer az egyik, mággior a másik oldal felé bókolni. Fili&ft&íüvilag oz számunkra talán népszerű is lenne, A munkásak ml Hí üdvözölnék, na munkabéreiket $Q§t emelnénk és a parasztok milliói tálán ujjonga.iának, ha &gg§ln|nk velüK, riogy felemeljük az áraikat. Ám de már néhány hónap múlva mind a kettő közösen elátkogfla pe inunkét, Á magasabb munkabér magasabb árakhoz vezet, Mi« gasabb árak magsabb munkabérekig'yezetnek, mind a kettő márkánk elértéktelenedésére, mind a kettő takarékbetéteink elértéktelenedésé^, mind a kettő gazdasági életünk megrázkódtatására vezetne. Miü<+ a kettő tehát létünk ás me 0 áih$i|sünk megsemmisítésére vezezne. Aki nem őrült meg és nem afcdffjft önmagát.elpusztítani, az a német gazdasági élet stabilitásáért folyó hareoan, csak zári sorukban állhat a kormány
