Lapszemle, 1935. június

1935-06-21 [1422]

órákban a vezérnek és birodalmi kancellárnak szól, aki a leszerelési értekezlet és minden utána foly­tatott tárgyalás kudarca után megtette az elenged­hetetlen intézkedéseket a német honvédelmi szabad­ság elnyerésére, mindig előnyben részesítvén a köz­vetlen és bilaterális megállapodásokat szemben a homályosan záradékolt multilaterális megegyezések-* kel. ..Ezzel a végtelen és eredménytelen habozás után a fegyverkezés korlátozása kérdésében megtör­tént az első gyakorlati és reálpolitikai lépés Európa népeinek ábrándokból való kiszabadítására, mely lépéstől csatáz kívánható és remélhető, hogy ne maradjon az első, hanem még további hasonló egyezményeket vonjon magaután más hatalmakkal is. Végezetül azonban ezy az egyezmény, amely a német­angol flottaarányt egy és mindenkorra rendezi és a két szomszédos ország között a régebbi flotta­rlvalltást véglegesen kiküszöböli, nem lett volna lehetséges, ha az angol kormány nem tanúsította volna ebben a súlyos kérdésben azt a megértő maga­tartást, amely az egész megbeszélések szellemét határozta meg és amely sir Sámuel Hoare angol kül­ügyminiszternek von Ribbentrop nagykövethez inté­zett átiratában jut kifejezésre. Európa megbékél­tet ése, Anglia legerősebb életérdeke és a német békekészség összetalálkoztak,, Sem Anglia sem Német

Next

/
Thumbnails
Contents