Lapszemle, 1935. június

1935-06-03 [1422]

feltétlenül létre jön,, mert az olaszok más kérdésekben is szabadkezet kivannak. Az olasz, politika változása a nyugati hatalmak stresai megállapodásának régét jelenti., ami egyforma válasz ugy a francia-crosz szövetségre, mint az afrikai törekvéseket visszaszorítani igyekvő angr>l politikára, legfokép azonban a Balkán és kisantant szövetségnek esdi,mint amelyek az ausztriai érdekeltség folytán as olaa»oktdl régi dunamenti politikájuk feladását ós az olasz fegyvereknek e két szövetség érdekeinek biztosítását várják. Ezt a politikai elgondolást részletesen kifejti Fertinaz az Hohó de Paris-ban, mely elgondolásnak csak akkor volna valóban létjogosultsága, ha az az olasz hadakat a kisantant seregek a Danamentén megverték volna ós most győzedelmesen az olasz határok felé közelednének. A helyzet tragikuma abban rejlik, hogy ezt a programmot alkotóik komolyan is veszik, mert az olasz-német érdekkülönbsóg kiegyenlítését lehetetlennel tartják. Ez az elgondolás eredményezheti a váratlan meglepetéseket, melyek folytán az olaszellenes programra terv esőit kellemetlen meglepetések érhetik, Mussolini beszéde világosan rámutat, hogy az osztrák kérdósben elért egyezség az olasz-német ellentóteket kiküszöbölheti. A döntés tehát Hitler kezében van. És igy a németek az olaszokkal váratlanul és minden számítás ellenére épp ugy megegyezhetnek, mint ahogy az annakidején a lengyelekkel történt, Laroche nagykövet utóda Noel francia nagykövet megbizólevelónek átadása közben rámutatott Laval és a lengyel kormány legutóbbi találkozásaik jelentőségére, amely isisételten bebizonyította, hogy e két orsság külpolitikai működése