Lapszemle, 1935. március/1

1935-03-19 [1419]

aligha tett szolgálatot a békének és a megértésnek. Ezek nem voltak egy európai államférfi szavai, aki ismeri a pillanat veszedelmét ós ezért bátorságot vesz magának, hogy barátainak is nyiltan megmondja az igazságot. Ezek - sajnos - a régi stilus és a régi érvek voltak, mint ahogyan eteket a Temps mindennapi vezércikkében találhatjuk. Egy szót sem hallátott Franciaországnak a vizén, a szárazföldön ós a levegóben már fennálló hatalmi eszközeiről; egy szót sem a szövetségesek hatalmi eszközeiről! Egy szót sem arról, hogy Németország kész volt egy általános leszerelésről tárgyalni, persze azalatt az egy feltétel alatt, hogy akkor nem szabad rosszabbul állania^mint más nemzetnek. És végül egy szót sem a nagy német nép élet- ós önfenntartási akaratáról amely nem képes és nem akarja felfognj. hogy továbbra is egy régen elavult diktátum megalázó feltételei alatt akarják tartani. Franciaország tehát arra készül, hogy a leszerelés genfi eszméjét véglegesen elhagyja és egy uj politikát, tehát az abszolút felfegyverkezós politikáját választja. Németország minden esetre nem engedi meg, hogy Franciaország vagy valamely más hatalom bűnösnek állitsa oda a helyzet megváltozásáért. A francia miniszterelnök beszéde további bizonyítéka annak, hogy a Birodalom nem élhet tovább védtelenül erős fegyverkezésü államok körének közepette, amelyeknek már fegyverkezésük jelenlegi állománya sem