Lapszemle, 1934. június

1934-06-02 [1410]

gBS,különösen, ha a diktátorok csak idegen ország béli"' kormányok ügynökei. Gazdaságilag tekintve az igy kormányzott területnek as egyik szomszédos országhoz kellene csatlakoznia. Erre ebben az esetben mint a saarbányák ura és a j vámkezelés birtokosa,valamint a frankvaluta mellett csak Franeiaorsdg jönne tekintetbe. Unnék a következménye idegenek által való elözönlós jogfosztás ós gazdasági bekebelezés lennf* Ezenkivül fel kell vetni a kérdsét vájjon a népszövetség nagy világpolitikai vagy csak európai jellegű problémák megoldásában való tehetetlenségét ezen a még egyszer íregismótelt példán szándékozik -e demostrálni? Továbbá azt «. kérdést, vajion nem lesz-e hoss abb életű a Saarvidék, mint a népszövetség? Németország évente nagyobb összegeket foriitott a Saarvidekre, mint amennyi adót fizettek ugyanabba aZ időben a saarvidéki kormányzat alatt. Ezek az összege) ti szociális biztosítás, a rokkantsági ós baleseti járadékok, a tisztviselői,katonatiszti és hadigondozottak járadékaira fordított pótlókok . 1 status quo továbbtartása esetében per sze ezek a német teljesítmények elmaradnának. A saarvídóki szénnek Franciaországon nincsen biztosított piaca. A franciaországi gazdasági válság legjobban bizonyítja, hogy annak kihatásai l'vrol akarják tartani a francia közgazdaságtól és lehetőleg a Saarvidekre igyekszenek hárítani. Ezzel ellentétben az emelkedő németországi konjuktura fokozódd felverő képességet nyújt a saarvídóki szénnek is, amelyet azelőtt