Lapszemle, 1934. január

1934-01-02 [1405]

a leguouxau ÍÖI tívs^azau iui.yaűuui Keuszer bortem; al­kot mánymódősitás• A második csoportban az úgynevezett • statikus államok között iskola-példaként emliti Ma­gyarországot,amely úgyszólván még az 1922-1 alkotmány alapjain áll é3 Angliát,amelynek alkotmánya 1912-re megy vissza. Igaz ugyan,hogy ezek az ősi alkotmányok már csak névleg ilyenek,mert az idők folyamán és a kö­vetelményeknek megfelelően ezeknél is végbementek vál­tozások, A cikkíró épen ugynem heiesli a tulságo di­namizmust egy állam alkotmányos életében,mlnt a túlsá­gos konzervatimizmust, amely bónitólag hat egy állam • életének fejlődésére. Ugyancsak a Popolo d 1 Itália 29-i számának eb­ben a rovatában jolnparenak Vlktoire et Armlstice jy.jnü_Jijlíiyvéve 1_ foglalkozik,megállapítva, hogy a könyv Írója a világháborús Franciaország vezető szereplő ­egyéniségeiről meglehetős erős kritikával ir. Sz a kr3 tizáló hang különösen kiütközik Clemaceau személyével szembe% akinek gyarlóságaira Poincare minden alkalom­mal erősen rávilágít. Clemenceau jellemzésénél kidom­boritja annak Itáliával szemben érzett és sokszor kimc letlenül kifejezésre-juttatott antipat iáját. ják Rooseveltnek^ W. ilson alapítvány ünnepi bankett­jén elhangzott beszédét,amelyben valósággal élesen tá­madta az 1919-es békeszerződéseket és azokat a poli­tikusokat, akik ebből élnek. Nem kímélte a kritikát ORSZÁGOS LEVÉLTÁR J)

Next

/
Thumbnails
Contents