Lapszemle, 1933. november

1933-11-17 [1403]

lenőrzes nélKul. A Korporációs rendszer reiuimuija a SZÍ cializmust épen ugy mint a liberalizmust, mert az erők uj szintézisét teremti meg. Figyelemre méltó az a tény, amelyet eddig talán nem méltattak kellőképen, az, hogy a Kapitalizmus lehanyatlása egy időbe esik a sú cializmus dekadenciájával. Burópának összes szocial:) rfca pártjai már úgyszólván romokban hevernek, itt nem csak Itáliáról és Németországról van szó, hanem más országokról is. A Krporációs gazdasági berendezkedés tehát egy olyan pillanatban inául meg, amelyet a történelmi fejlődés hozott magával, amiKőris 3 két párnuz mos jelenség a Kapitalismus és s zocializmus már mindéig kiadtak magukból, amit, csak adni tudtak. Ugy az egyikből, mint a másikból örökségképen átveszik azt,ami azok ban életképes. Mi mindig visszautasítottak a tiszta gazdasági emb,ér.,teóriáját, "épen ugy mint a liberalizmus teóriáit és határozottan tiltakoztunk az ellen, hc^v munkát árunak minősítsék. A gazdasági ember fogalmái nem ismerjük, mert számunkra csak az int••• ger embei I zik, aki politikus, gazdasági, aki vallásos sőt szent és harcos. Ezzel ma ujjabb elhatározó lépést teszünk,, a forradalmi átalakulás utján. Beszéde befejezésében azt a kérdést veti fei, vájjon a korporációs teerencr-r. kedés alkalmazható-e más országokra is? Fel Keli ve;, ni ezt a Kérdést, mert Ugyanezzel állanak elő mindazok'* ban az országokban, ahol ezt tanulmányozzák és meg^r teni próbálj ált* Tekintve i Kapitalizmus általános k.r.i •