Lapszemle, 1933. november

1933-11-16 [1403]

föltételezi, hogy a töfcfcl országok is Franciaország szemszögéhői nézik a problémákat és hogy hajlandók adott esetber; közős akcióra Németországgal szemlen. Igen ám, ele ha ne$ hajlandók? Akkor csak lagymatag lenne a németeknek intézendő figyelmeztetésük is, melynek semmi eredménye sem volna. Piot ezután egyenként végigveszi azokat a lehetőséget, amely k a mai helyzet megoldására elképzelhetők s végül ia a közvetlen francia-német tárgyalások lehetőségét vizsgálja meg. Igaz, hogy egy ilyén ket't-ős tárgyalátnak hátrányos kihatásai lehetnek, mert emiatt Franciaország elveszíthet olyan tarátokat, akiknek rokonszenvét a francia-német tárgyalások megszakadása után már nem tudná visszaszerezni. Csakhogy a német prohléma mégis Európa egyik legeiétbevágóbb kérdése s Franciaországot közelebbről érdekli mint bárki mást. Ezért a kérdést igy is fel lehet állítani: Franciaország el van szánva arra, hogy kitart a genfi utakon. De akkor legyet: a Népszövetség az aminek lennie kell s tagjai legyenek kész az együttes fellépésre, hogy Németországot európai kötelességeire figyelmeztessék. % Ha a népszövetség tagjai erre nem hajlandók, Franciaország nem maradhat meg örökké a mai tragikus bizonytalanságban s hogy ebhői szabaduljon, nem szabad kizárni a közvetlen kimagyarázkocást, a közvetlen ófrancia-némát megbeszélések lehetőségét.