Lapszemle, 1933. november

1933-11-04 [1403]

kl a szerb-bulgár közeledés. Az athéni hírügynökség Bulgária Égei-tengeri Itejto* kedelmi kikötőjének kérdésében a külföldi sajtó téves híreivel szemben megállapítja, hogy Görögország már több Ízben ajánlott fel szabad kikötőt Bulgáriának, de az mindenkor vlsszautasitotta és Dedeagacs autonómiáját követelt e.. A görög kormány a szabad kikötő ügyében nemzet közi bizottság kiküldését is javasolta, de a bulgárok ezt is elutasították. 1925-ben Sir Boyle az angol parlament bulkánbizottságáöan is szóvá tette ezt a kérdést, s az.akkori külügyi államtitkár is kfemelte a görög kormány jószán déku magatartását és a bulgár kormány ellenkezését. A balkán konferenciára kiküldött delegációk nagyrésze megérkezett Szalonikibe, s a görög delegáció már elkészítette a balkán vámunió tervezetét és azt a megfelelő olzottság elé terjesztette. Papanastasiu volt görög mlniS2 terelnok, a konferencia elnöke a sajtónak tett ^ilatkozatában kijelentette, hogy a konferencia ugyan nem hivatalos jellegű, de az egyes országok delegációi állandóan érintkezésben vannak a kormányaikkal, s azoktól utasltásoks kat kapnak. Ily formán a konferencia birja a balkán népek illetékes kormányainak a szankcióját. /Pravda 4/ A török parlament csütörtöki megnyitásén Kemal pasa köztársasági elnök megnyitó beszédében megemlékezett Sándor király konstantinápolyi látogatásáról és azt mondta, hogy a nemzetközi biztonság és a béke eszméje sokat nyertía vele folytatott beszélgetésből, mert annak a keretében kifejezték azt az óhajukat, hogv a Balkánon béke és egyetértés uralkodjék.Törökországnek elhatározott szándéka a jószomszédi viszonyt tovéb> fejleszteni és Jugoszláviával megnemtámadási asersa"