Lapszemle, 1933. november

1933-11-28 [1403]

is megmutatta ez alkalommal, hogy a- demokrácia nem jelent szügségszerüen gyöngeséget is. Albert Mousset a Débats 27-ben folytatja balkáni cikksorozatát, melynek ujabb cikke Romániával foglalkozik. A londoni paktum következtében a besszaráblal kérdés

J megszűnt,Románia erős nyomástól szabadult meg s a kisantant mozgó csatárává lett. Titulescu keleti utján a négyes paktum ellenSulyozásáa szánt s a nagyhatalmak befolyásától független balkáni szervezkedés megválósitusán dolgozott. Első sorban Bulgária pozícióját szeretné Románia- tisztázni, mert ez az állam az európai revizlonizmus térképén kétes helyzetet foglal el. •-Olaszország Bukarestben nagy tekintélynek örvend, de azért a románok óvatosak az olasz politikával szemben, mert ez ragaszkodik Magyarországhoz éa ellenez minden olyan balkáni összefogást, amelyben Jugoszlávia résztvenne, A kisantantot Olaszország sokáig,Románián át vélte kikezdhetni. Mióta azonban a,kisantant diplomáciai egységfrontja valósága lett,,a fascizmus azokat a gazdasági ellentéteket igyekezik kiélezni, amelyek Csehország és déli szövetségesel között merülhetnek fel.- A hitlerizmusnak számos híve van Romániában, de itt a hitlerista, tanoknak főleg antiszemita oldala népszerű. - Franciaország romániai pozícióját érintetlenül megőrizte, bár a románok nem dicsérik fenntartás nélkül a francia politikát, melynek szemére vetik