Lapszemle, 1933. november

1933-11-24 [1403]

követnek Nouveile École öe la Palx-ben elhangzott elő­adásához fíizi a nemzettk szövetsége és a leszerelje:.;, konferencia kríziséről szóló elmélkedéseit megelégedess sel állapítva meg,hogy a tekintélyes francia áliafárfíu idevonatkozó megállapításai teljes mértékben igazolják azt a véleményt,amelyet Itália alkotott a genfi intéz­mény munkaképtelenségéről, A cikkíró szerlat a népszö­vetség krízise háromirányú, éspedig konstl tudónál is, metoöusbeli és az eredmények krízise. Meglehet állapita ni,hogy a nemzetek szövetsége már születése percétől ke kezdve krízisbe jutott,majd kifejti mi volt beiycelen már a genfi intézmény összeállításéban, minő hiányos­ságok mutatkoztak eljárási módszerénél és ezek. alapján agész természetesnek mondja,hogy ez a kétirányú fogya­tékosság szinte logikusan vonta maga után az egymásra k kővetkező sikertelenségeket* ellentmond Herriot ama megállapításának, aki ezt a krízist a növekedés krízi­sének nevezte, mert ez inkább mondható a tehetetlen­ség krizls&ntk. Hasonlóan leplezett len lesui^tó véle­ményt mond a leszerelési konferenciáról,amely körülbeiü iql másfél évi vajjúdás után csak azt az eredményt tud­ja felmutatni,hogy az európai államok ma talán még job­ban fegyverkeznek mint azelőtt. Mindenesetre ezt a meg­állapítást lehet tenni Franciaországgal,Belgiummai, Csehszlovákiával,Jugoszláviával és más államokkal kap­csolatban* Cikke befejezésében oda konkludál,hogy ezt

Next

/
Thumbnails
Contents