Lapszemle, 1933. október

1933-10-05 [1402]

vezetne2 a jövendő egyezmény tárgyalási alapjául és keretéül. Azt a csökönyösségét, amellyel Franciaország kivonni Igyekezik magát a leszerelésre * való erkölcsi és jogi kötelezettsége alél, legfeljebb felülmúlja még a taktikai eszközök megválasztásának lelkiismeret&nsége, mint amilyennek bizonyul az Echo dt Paris emiitett jelentése. Németország joggal mutathat rá,hogy egyedül Franciaország az okozója annak,hogy valamely a nemzetközi békának elegettevő leszerelési egyezménynek létrejötte elhúzódik. - A p_.Dip 1omatis cttjP o 1_,Ko r r_._ujból

z

is-_ merteti azt a német követelést,hogy a véderő forma jlaak egyenlő természete megköveteli,hogy egy_en_*§^§_I*lÍ5iYy???^s_ is, mert Németországtól nem szabad megtagadni olyan fegyvereket .amelyeket más államok védekezésük számára né Ilii lőzhetetíenekaek tartanak. Franciaország más nézeten van. A német hadseregnek 200 ezer főre való meg erősítése és versaillesl fegyvereinek megduplázása körülbelül Ugyanolyan arányba hozna a német hadsereget a német lakossághoz, aint a leszerelt kicsiig államoknál és aránylag ugyanolyan felfegyverzést adna neki,mint ezeknek. Ezzel szemben Németország a katonailag nagyon értékesnek tartott 12 évi szolgálati időt küszöböljeki és a birodalmi védőrséget, amelytől a franciák különösen félnek, rövid szjlgé*. latu és a franciák számárakevésbbé veszedelmesnek tünő miliciába változtassa át. Egyidejűleg azonban