Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-19 [1401]

tévedések hosszú korszaka. Fejtegetései mértékadók maradnak a német külpolitika számára. Ösak sajnálattal állapíthatom meg, hogy a külföld sok helyén még ma ls hiányzik külpolitikám-- irányvonala inak helyes méltatása, amelyeknek magva az, hogy Németország a oékét és nem a háborút akarást, egy épitő békét akar belül és kifelé. Más országokban sokszor abban véltéK előnyüket találni, hogy a birodalmi Kancellár ur akkori, valamint későbbi ugyanúgy hangzó kijelentéseit töobé-kevésbbé félretolják és a nemét szándékokat továbbra ls elferdítsék. Veszedelme eszköz az, amely a nemzetközi problémák tulajdonképení tartalmát és állasai ülhomályésitsa. Mi Rémetcrszágon mindenesetre nem fogunk megszűnni azt a törekvésünket folytatni, hogy a világnyilvánosság szemeit ismét szaeaddá tegyük annak számára, ami a nemzetközi politikaiján valóban előfordul, hogy melyek az egyes politikai központok reális hajtóerői és hogy valóban miről van szó... .« feszültség enyhülése csak olyan intézkedések által idézhető elő, amelyek igazin meg fogják a nagy külpolitikai problémákat és döntően befolyásolják azoknak a kezelését, sbből a felismerésből fakadt az olasz kormányfőnek messzemenő államférfiúi iniciativája, amely nehéz tárgyaiások után végre a nagyhatalmi paktum aláírására vezetett..» Németország aláírta ezt a paktumot, hogy a maga részéről egyetlen eszköz megkísérlését se mulassza el, amely hozzájárulhatna a fejlődés termékeny korsza-