Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-01 [1401]

ségben a kisantant gyengeségének bizonyítékét látnák, s r.em eíégefl'hének meg részleteredményekkel, hanem további követeléseket támasztanának* A kisantant államokban viszont a közvélemény felháborodna az engedményekre hajló kormányokkal szemben, s az eredmény az volna, hogy még inkább kiélesednének az ellentétek. Az egyetlen lehetséges kompromisszum a cikkíró szerint az volna, ha a kisantant nem kérné Magyarországtól azt, hogy ismerje el a mai status quot s ha a magyar-osztrák kötelékek szorosabbravonását a kisantant barátságos szellemben elfogadná, rnintaftogy nincs is abban semmi ami Középeurópa általános érdekelt veszélyeztetné. Ugyanakkor persze Ausztriának és Magyarországnak pontosan megszabott gazdasági ajánlatokat is kellene tenni. Politikai felfogását tehát minű a két fél fenntartaná. Ez tehát egy politikai fegyverszünet volna, amelynek a jelszavát Benés lansziroata, de amely eszmét a cikkíró előtt Apponyl Albert gróf is helyeselte néhány héttel halála előtt tett nyilatkozatában. Az volna a helyes tehát ha a dunai probléma politikai oldalát nyitva hagynák. Ha Magyarországnak módja van hogy a jövő fejlődést befolyásolja, ugy ezt bizonyára \csak jóakaratú és jóhiszemű magatartásával érheti el. Magyar szempontból a revízió és a szomszédokkal való gazdasági együttműködés