Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-28 [1401]

val közeledni a lőporos bordóhoz, azt la szívósan elismerjük, hogy a háború előtti Magyarország túl­zóan nacionalista és erőszakosan egyesítő volt és nem magyar alattvalóival nem ugy bánt, mint emberi lényekkel, mégis nem kevéstfcé igaz^ az is, hogy há­rom millió magyart' szakítottak el hazájától. Meg­gondolandó volna, hogy vájjon a Sinalában tanács­kozásra összeült három győző ország nem-e oldhatná meg a kérdést oly módon, hogy a határok érintése nélkül helyenként autonómiát léptetne életbe. Nehéz feladat kétségkívül, de na a problémának ezen meg­oldásától függ a lŐperoe hordót képező Középeurőpa békéje? A kisantant,amely a cikkíró hite szerint erős háborús tényező, a békének is hatalmas ténye­zője lehet. Ottó királyfinak három osztrák víroa polgár­mesteréhez intézett köszönőleveleit ismerteti a Volenté 26 és a fejnyomásban kiemeli, hogy Ottó főherceg elítéli a hitleristák ausztriai »ézgoló­űását. § • , Frldeczky sajtóelőaflónak eltűnéséről emlék­szik meg Havas-jelentés alapján a Eetlt Párisién 27. /A budapesti lapok azőta közölték, hegy Jridecz fcy megkerült, ref.megj./ A A'tin 26 londoni keltezésű bukareetl hirt hoz, amely szerint a kisantant konferencia *' kö­zépeurőpai helyzetről folytatott tanácskozásékor foglalkozott Papén német alkancellár buflapettt lá­togatásával is. Azt beszélik,~ ho'gV~a" ¥^yVr~K{Jr-

Next

/
Thumbnails
Contents