Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-27 [1401]

szakítva az anyaországtői, a ezek közül többszázezer magyar él a magyar állam határainak közvetlen szomszédságában. Ezeknek a visszacsatolása megfelelne a nemzetiségi elvnek. A régi Magyarország többi részében a magyarok népszavazást kivannak, és Erdély távolabbi részén levő magyar sziget részére autonómiát. Magyarország szigorúan betartja a nemzetiségeivel szemben vállalt kötelezettségeit és első követelése, hogy magyar testvéreik az utódállamokban ugyanilyen elbánásban részesüljenek. A magyar revizionisták azonban maguk sem tudják hogy mit akarnak, és nemigen találni két embert, aki a revíziót egyformán akarnák megoldani. Vannak o^anok, akik megelégednének azzal, hogy a határmentén magyar többségtől lakott területeket visszacsatolják, mások viszont nem akarják szem elől téveszteni Erdély magyar kisebbségét,s azt románlakta terüle-tekén át haladó korridorral szeretnék az anyaorszéghoz kapcsolni. A Merészebbek azt a kérdést vetik fel, hogy miért nem birja rá Franciaország a kisantant-beli barátait józanabb belátásra, hiszen a magyar követelések képelik a fiunamenti Európa újjászervezésének legfőbb akadályát. Néhány kis földterület és náháhy 10 ezer lakos, néhány vasúti, csomópont és Magyarország meg volna elégedve. Cartler erre azt feleli, hogy lehetetlenség hogy a kisantant mégcsak nem is 2,0 évvel a háború befejezése után lemondjonolyan területekről, amelyeit ket jogosan követelt 3 amelyekre feitéttenül szük-