Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-20 [1401]

Duna-m«d«nct j«1 tnltgl nakéaaégtinck mtgaldáel kisérlttából Magyarországiak szomszédaival Való a sytttt működé aa problémája Dói. Budaptstta atm vitatják, hogy a létkérdés a Itgtlaö* és ka tzztl az«mbt a politikai kérdéstkat aztgtzntk, ta az a -gyééit s közvél tményrt Való . -tttel történik. Magyarország *;aadag i«*aény«lrbttt, d« a»«pény 8sszt~ leö11» tés«kbtiu Az él« t sziíivongi olyan aértékbta lataatt, kogy a kidug statisztika Már nam is tudja tisztán kimutatni, A magyar váro»ok és vioéiiak alvlstlhetttl «a ta rnak a1* tt nyögnak és a kisgazdák már nyiltsa követtük olcsó ipari áruk bttngtdé sét

e csakhogy a magyar mtzőgazdsaági termények újra piacaoz jusaaia*:.. A aép nagy részt

8 talán többsége, nea a tiszta politikai állásponton áll, anaiyet osgk később ktl"itne kÖvttai érttloia gazdasági politikának. A többség követeli a maga jogait az élsthea és Magyarország 'átcsatolását az államok kusti kas?.nos a/íyuttmüködés rendaze Ulti Aa ország gazdásági nyomorát ma már na a lehat csak Akadémikusán tárgyalni és & jobb jövőbe rttttt puszta rt;.ény nen intéz tl 3tarait. Magyarországon tudják, hogy Paris évek óta azon fáradozik, hogy Középauropának nyomorában segítőkezet nyújtson é 3 aoyt arra számítanak, hogy Kánya külügyminiszter tudni fogja helyesen tatgragadni tat a Kezet* tudják, hogy s

ok időt fog arra fordíts*!, hogy Magyarorsaág viszonyát Kaetországgal sasában érthetővé •*» gyt francia körök előtt és hogy megmagyarázza Ausztriával és Olaszországgal szambán való politikáját la. A budapesti mindta tényezőknek mindenekelőtt f$ a

z a vágj, hogy íran-