Lapszemle, 1933. augusztus

1933-08-02 [1400]

Olaszország közvetítő szerepéről a DAZ /30-320/ azt fejtegeti, hogy annak colja csád egy~lehet~~A~Düna mé3ílcéhen~ölyailfiafy3if el~$e%* remteai,"hogy ott ne alakulhasson ki egy franciaszláv túlsúly. Olaszországnak mint adriai hatalomnak ez életszükségletévé vált. Hála Mussolini szívós energiájának ás Gömbös öntudatos politikájának a világ az olasz-magyar barátsággal /amely >__i nem szövetség/ mint elsőrangú tényezővel kezd számolni. Erről Németország is tud beszélni,de teljes nyugalommal, mert Németország baráti érzései a két ország iránt, viszonozásra találnak. A romai megbeszélések ujből azt bizonyították, hogy Mussolini és Gömbös Németország kizárását a délkeleteuropai szférából nemcsak hogy nem óhajtják, hanem szívesen vennék ha Németország bekapcsolódna az általános tárgyalásokba. Dollfuss en

0

edékenysége a kisantant és Franciaország csábításaival szemben markánsan el üt egy Gömbös öntudatos reálpolitikáját51. A római tárgyalások az olasz politika súlypontjának Bécsből Budapestre és ezzel közvetve.. Berlinbe való áttolodását jelentik. Nem mintha Olaszország elfordulna Bécstől, hanem a magyar politika jobban megfelel az olasz politikának. Itt is azt lehet mondani,hogy Olaszország Magyarország egyenjogúságáért ép ugy sikra száll, mint a német egyenjogúságért, míg mások a Duna medencében ezt az egyenjoguságot mé^ mindig nem akarják elimserni. Q-\