Lapszemle, 1933. július

1933-07-07 [1399]

nevétoe.1, annak tudta nélkül, hogy mint autonóm álla; a eseh-szlovák köztársaságban kivannak elhelyezkedni. Amiköp az ungvári, huszti és eperjesvidéki rutének ezt Megtudták egyrészük kijelentette, hogy Magyarország mellett akar maradni, másrészük az ugrán állaanöi

:

kívánt csatlakozni s csak kevesen voltak,a cseh-rS?lovák köztársaság mellett. Ezeket az ellentéteket ügyesen kiaknázta a ravasz Benes és 1919-ben magával vitte Parisba Beszkid Antalt, aki a rutén nép nevében a csah-szlovák köztársaság mellett nyilatkozott. A rutének és magyarok élénken tiltakoztak a becsapás ellen és követelték, hogy a végleges határozat előtt, a helyszínen győződjenek meg a nép akaratáról. Ki is küldték Goodwin amerikai századost, akiinek jelentése kifejezetten Magyarország javára hangzott. Közben a Vyx-féie hirhedt parancs kötelezte a magyar kormányt, hogy ottlevő csapatait 100 kilométerrel vonja vissza. Ugyanekkor megbukott a Károlyi-kormány s Magyarország a kommunizmus karjai közé zuhant. Ezután érkezett UngváiÉ'a Hennoque tábornok, aki a várost Qsehszlovákiához kapcsolta. Megfélelmlitő uralom kezdődött s ennek nyforaása alatt kimondták az egész rutái földnek Csehszlovákiába való bekebelezését. A békeszerződésből azonban Benes és Beszkid kilopták a rutint, öldre vonatkozó autonóm megjelölést. Azóta a cseh kormány minden eszközzel azon dolgoik,hogy kiölje a rutén népből a nemzeti érzületet.