Lapszemle, 1933. július

1933-07-07 [1399]

nevébeU, annak tudta nélkül, hogy mint autonóm álla? ^ a cseh-szlovák köztársaságban kívánnak elhelyezked- ^ ni. Araikor az ungvári, huszti és eperjesvidéki rutének ezt megtudták egyrészük kijelentette, hogy Magyarország mellett akar maradni, másrészük az ugrán állaanóí

:

kivánt csatlakozni s csak kevesen voltak,a cseh-rSZlovák köztársaság mellett. Ezeket az -Á ellentéteket ügyesen kiaknázta a ravasz Benes és 1919-ben magával vitte Parisba Beszkid Antalt, aki a rutén nép nevében a csah-szlovák köztársaság mellett nyilatkozott. A rutének és magyarok élénken tiltakoztak a becsapás ellen és követelték, hogy a végleges határozat előtt a helyszínen győződjenek meg a nép akaratáról. Ki is küldték Goodwin amerikai századost, akiinek jelentése kffejezetten Magyarország javára hangzott. Közben a Vyx-féle hírhedt parancs kötelezte a magyar kormányt, hogy ottlevő csapatait 100 kilométerrel vonja vissza. Ugyanekkor megbukott a Károlyi-kormány s M

agyarország a kommunizmus karjai közé zuhant. Ezután érkezett Ungváiifca Hénnoque tábornok, aki a várost Csehszlovákiához kapdsolta. Megfélelralitő uralom kezdődött s ennek nyforaása alatt kimondták az egész rut^t földnek Csehszlovákiába való bekebelezését. A békeszerződésből azonban Benes és Beszkid kilopták a rután^öldre vonatkozó autonóm megjelölést. Azóta a cseh kormány minden eszközzel azon dolgoik,hogy kiölje a rutén népből a nemzeti érzületet.