Lapszemle, 1933. július

1933-07-29 [1399]

megújította hat hónapra az olasz-román szerződést, mégpedig anélkül, hogy fentartotta volna azokat a rendelkezéseket, amelyek a kisantant egy&tes érdekeivel összeegyeztethetetlenk voltak. Mindez megelégedést kelt. Mégis, ha Mussolini egy dunai rendszer megszervezését s az öt dunai állam preferencia]is kereskedelmi egyezményeinek megkötését ahhoz a fel- 4 tételhez köti, hogy a rendszerben Olaszország is résztvegyen és hogy a magyar határokat revideálják, ugy nem hihető, hogy vállalkozása sikerre vezessen, lehetséges, hogy előbb-utóbb Benest is meghívják Rómába. Akkor érkezik majd döntő fordulathoz az olasz vállalkozás. Nyilvánvaló, hogy a francia kormány nem engedhetné megm hogy a négy nagyhatalom ^ összejövetelén olyan javaslatokat tárgyaljanak, amelyeket Benes a kisantant nevében visszautasított. Különben egy ilyen összejövetelről csak akkor lehet sző ha a francia kamarák a négyes szerződést ratifikálták. . A Débats 27-ben Pierre Bernus rámutat, hogy az olas^z sajtó milyen melegen fogadja a képviselőit ^nafták a Magyarországnak, amelyet Olaszországhoz már évek ótaJLgen szoros kapcsolatok fűznek, és amelyet Olaszország fegyverzett fel. Budapesten nagy eredményeket várnak a római iragbeszélésektől. A magyarok megvannak győződve arról, hogy az olaszok tevékenyen dolgoznak majd a békeszerződések revízióján. Mutatja ezt a Daily Telegraph tudósítása is. Annyi bizony&s, hogy a négyes Daktum n iahh T»f>m^n~

0

_