Lapszemle, 1933. június

1933-06-12 [1398]

ban, hanem azokat a szomszédos országokat ls, amelyek hajlandók a csatlakozásra. Legfőbb ideje hogy ez a szervezkedés létrejöjjön, mert'a reví­zió érdekében folyó mozgalom, amilyen kevéssé tár maszkodhatik történelmi és etnikai alapokta, any­nyirahelytállók a r íok az érvei, amelyek amterüle­ti szakgatottság következtében előállott gazdasá­gi zavarokra hivatkoznak. A kisantant amely nem éhet meg, csak akkor, ha a békeszerződések meg­maradnak, jól tenné, ha gázdas.ág.1 .érdekekből bl­zonyos. áldozatokra szánná él magát.A tönkretett Magyarország és a kiéhezett Ausztria soha nem le­hetnek j$ szomszédok. Ugyanilyen szellemű vezércikket hoz a Journal de Genéve 11, amelybeh a J.M. -jegyű cikk­író- magyaroszjági benyomásairól számol be és meleg­hangon méltatja Budapest szépségeit, A cikk poli­tikai részében megállapítja, hogy Magyarország tisztában van a felelősségnek őt illető részével, a világháborúban, de ugyérzl, hogy a germán ha­talmak sodorták bele ebbe a szerencsétlen vállal­kozásba. Magyarország kesefvesen szenved a meg­csonkítása miatt és miután régente nemsok figyel­met fc.f.ditott az általa elnyofcott kisebbségek pa­naszaira,, most csodálkozva látja, hogy az utód­államodhoz csatolt magyar kisebbségek panaszalt nem igen hallgatják meg. Magyarország nem élhet egy#6Ul, de mittévő legyens AZ Ausztriával való egyesülés nem volna végleges megoldás a részére

Next

/
Thumbnails
Contents