Lapszemle, 1933. április

1933-04-10 [1396]

külpolitikai rovatának uj vezetője. Mindenekelőtt kijelenti, hogy a külpolitika számára nem léteznek valamely állandó "orientáció" szabadalmazott receptjei. Minden külpolitikai "koncepció" mindig csak eszköz lehet, de nem a munka célja... A külpolitika célja mindig a saját ország marad. És nemcsak a-Saját ország Sgy olyan népnél, mint a német, amelyből a zárt nyelvterület nagy részei a birodalmi határokon kivül fekszenek, a külpolitikának az egész népet is szemmel kell tartania. A kClpolitlkának e feladatai magukban már a külpolitikai publicisztika programiigában ls adódnak. A saját ország külpolitikájának minden helyzetben való megértő támogatása lesz a külpolitikai publicisztika legelőkelőbb kötelessége. Élesen fel kell ismerni a helyes és a téves kritika közötti különbséget. Meg kell szűnnie annak a módszernek, hogy nemzetközi tárgyalások folyamán naponta kétszer is jó tanácsokkal lássa el a saját kormányt és közbekiáltásokkal zavarja, A Ivrit lkának nemzetközi természetű döntő tárgyalások pillanataiban háttérbe kell szorulnia, ha a saját ország tárgyalásvezetőit a közbekiáltások még csak zavarják ls. Az európai háború utáni politika nem folyt volna le oly egészségtelenül ós csekélyebb számú gazdasági katasztrófával járt volna, ha a békeszerződések a mrgük rövidlátásában nem teremtettek volna hatalmi (irt Középeurópában. A német nép a békét akarja; e:tC3aü azok