Lapszemle, 1933. április
1933-04-05 [1396]
nogy von Papén alkancellár talán Rosenberg nemzeti szocialistával mint Beosztott biztos át fogja venni a külügyminisztérium vezetését, na Rosenberget nem neveznék ki azonnal külügyminiszterré. Beavatott helyről megcáfolják a külügyminiszteri, vagy a nevezett diplomáciai állásokban való változást. Báró fteurath birodalmi külügyminiszter sem fel nem ajánlotta leVJSASÍÍJ.JISÍ!! £ efil S nincsenek neki ilyen szándékai. /DAZ» 4-15?, stb./ A Völk, Beob.-feen /4-94/ Dr. Walter schmitt foglalkozik Alfréd Rosenberg egyéniségé. vélj akit Hitler a nemzeti szocialista párt külügyi osztályának vezetőjévé nevezett ki. Rosenberg egyike a mozgalom első harcosainak, aki évek óta kultúrpolitikai munkálata mellett a nemzeti szocializmus külpolitikai elveit dolgozta ki. Alfréd Rosenberg már 1926ban B Der zukunítsweg eíner űeutschen Aussenpolitík B jclsen füzetet tett közzé, amelyben elsőnek jellemezte a nagy pénzvilág és a zsidóság Internacionálélt, mint külpolitikai hatalmakat ós szervi szükségességekből a hatalmak ujjácsoportosulását indokolta. Amikor azután a nemzeti szocialista német munkáspárt első nagy választási győzelmei után a külföld is kezdett foglalkozni a nemzeti szocializmussal, akkor Rosenberg a Vezér megbízásából tájékozódási útra indult Londonba. Rosenbergnek a római Voltakongresszuson tartott nagy beszéde által a külföld megismerte az ifjú nemzeti szocializmus pozitív világképét, amely nem végződik valamely céltalan imperializmusban és nem merev formulák és dogmák foglya, hanem
